Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

456 jelzett; egy magas hegy tetején egy jól látható nagy határjelet mutatott, és azt mondta, hogy ez mellett 2 másik, de már lerombolt határjel van; Berch-en út, amin túl nem Huzyutelek faluval, hanem az [Enyed-i] nemesek birtokával szomszédos; ezután Alard mutatása alapján járták be a Huzyuteluk nevű birtokát: hegy, ahol 2 régi na[gy és 1 új]onnan emelt határjelet találtak egy tölgyfa mellett, és Alard azt mondta, az egyik az ő Huzyuteluk birtokát, a másik az Enyed-i nemesek mondott falvát, a harmadik Bozd falut különíti el, míg a káptalan képviselője szerint az egyik [régi] határjel Enyed falut, a másik Bozd falut választja el, és az új határjelet a régi mellett a káptalan emelte; völgy; egy hely, ahol Alard régi határjelet mondott, de ott semmilyen határjel nem látszódott; kis patak ue. völgyben; tüskebokrok; nem művelt szántóföldek; hely, ahol Alard régi határjelet mondott, de az nem látszódott; Huzyuteluk faluból a mondott víz; hegyen Rengerkerh falu mellett egy helyen ... Alard 3 régi határjelet mondott, amik közül az egyik Rengerkerh falut, a másik Bozd falut, a harmadik az ő Huzyuteluk birtokát különíti el, de ott semmiféle határjel (v. annak nyoma) nem látszódott. Mivel [a felek] e határjelek megmutatásával nem értettek egyet, a vitás földrészt elfogultság nélkül, megtekintve hasznát, értékét, minőségét és mennyiségét, szemmel 4 ekényire [becsül]ték az ország szokása szerint. Tá.: 1. Lackfi Imre erdélyi vajda, 1369. nov. 11. Dl. 30 686. (GYKOL. Centuriae M. 39.) Hiányos. 2. Tá. 1. > Erdélyi káptalan, 1786. Ue. jelzet alatt, a már hiányos oklevélről. R.: Doc. Rom. Hist. C. XIII. 437. (nov. 19-i dátummal); Erdélyi Okm. IV. 636. és 644. szám. 787. 1367. nov. 23. A csázmai káptalan előtt egyrészről a Garyg districtus-beli szentandrási (S. Andreas) Stepk fia János fia: András a maga és a fiai: Máté, Lőrinc és Domokos nevében (akik esetleges terhét és bírságát az alábbi ügyben magára vállalta), másrészről Bratk fia: Fülöp elmondták, hogy a Kamaria és Alberthege nevű birtokrészeiket a káptalan privilegiális oklevelével egymástól határokkal elkülönítették, majd miután Bertalan fia néhai Miklós leányainak, nemes asszonyoknak az őket illető birtokjogokban a király kegyet tett oklevelével, Egyed fia: Deseu pap (sacerdos) a frater-eivel és rokonaival Andrást perbe vonta birtokosztály ügyében rokoni módon (more generacionis et linea proximitatis). András és Fülöp a káptalan tanúságának kiküldését kérték, akinek jelenlétében a felek a jogaikat a káptalan és a király mondott okleveleinek megfelelően egymástól elkülönítik. A káptalan ezért mindkét fél részére kiküldte kanonoktársát: Bertalan őrkanonokot, aki nov. 22-én (f. V. p. fe. Martini) és egyéb napokon a szomszédok összehívásával Kamaria és Alberthege birtokokra ment, ahol András és fiai a határokat az okleveleknek megfelelően Fülöpnek, e nemes asszonyoknak és örököseiknek jóváhagyták, szavatosság vállalásával, nem lévén ellentmondó. Erről a káptalan függőpecsétes oklevelet bocsát ki a felek kérésére. D. f. III. p. oct. diei fe. prenotati, a. d. 1367.