Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

236 mellére helyezve, nemesi eskütársai pedig öveiket megoldva, mezítláb, földet a fejük fölé emelve, miként szokás földre esküt tenni –, hogy e vitás föld a mondott határok alatt mindig is a Béla király privilégiumában levő határokon belül feküdt és Béla király ideje óta annak adományából a Turuch-i egyházhoz tartozik; ha a prépost az esküt így leteszi ott, e vitás földet a mondott határok alatt, ahol szükséges, új határjelek emelésével iktassák a Thuruch-i Boldogságos Szűz-egyháznak és Egyed prépostnak minden haszonvétellel, ha pedig a prépost e vitás földről ott így esküt tenni nem akar, akkor azt jelekkel (signis metalibus) megjelölve Miklósnak hagyják birtoklásra; és mivel az eskü sok szót foglal magában, a káptalan tanúságai a prépostnak és eskütársainak az eskü szövegét szó szerint mondják előre, majd a káptalan tegyen jelentést Miklós nádornak máj. 8-ra (ad 8. diem dict. oct.). Akkor (időközben Kont Miklós nádor elhunyt és a nádorság honor-jába a király Lászlót emelte) László nádor előtt Salamon litteratus az ura: Egyed Turuch-i prépost nevében a Turuch-i konvent ügyvédvalló levelével (Korugh-i János fia: Miklós felperes nem jelent meg és nem is küldött senkit maga helyett, ezért 6 márka királyi bírság sújtotta) bemutatta az esztergomi káptalan jelentését (l. 277. szám), és mivel eszerint a prépost máj. 1-jén a 3 ekényire becsült vitás földön a szomszédok és Miklós felperes jelenlétében az egyik határjelnél Kont Miklós nádor bírói meghagyásának megfelelően kilencedmagával, nemesekkel a Miklós nádor oklevelében leírt (és itt László nádor által megismételt) módon Tornoch-i István fia: István nádori ember és Jakab pap (presbiter), a káptalan tanúsága jelenlétében letette az esküt arról, hogy e föld mindig is a Béla király privilégiumában levő határokon belül feküdt és ezért Béla király ideje óta annak adományából a Thuruch-i egyházé, majd e 3 ekényi földet a nádori ember a káptalan oklevelében levő határok alatt minden tartozékkal a Turuch-i Boldogságos Szűz-egyháznak és Egyed testvér prépostnak iktatta örök birtoklásra, ellentmondó nem lévén, ezért a nádor a vele bíráskodó bárókkal és nemesekkel János fia: Miklóst e 3 ekényi föld jogtalan visszavétele (recaptivacio) miatt annak becsértékében: a nádornak és a peres ellenfélnek kifizetendő 9 márkában elmarasztalja, és e 3 ekényi földet a mondott határok alatt a Turuch-i egyháznak és Egyed prépostnak hagyja bírói hatásköréből, más jogának sérelme nélkül, Miklósra örök hallgatást kiróva az ügyben. Erről függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet bocsát ki. D. in Vissegrad, 16. die termini reportacionis seriei prenotate, a. d. 1367. Má.: Dl. 38 118. (Intézmények irataiból. Vágsellyei közalapítvány.) Újkori. Megj.: A [[ ]] közötti rész nem szerepel IV. Béla eredeti oklevelében (Dl. 369.). Az 1351. évi okleveleket OL-adatbázis nem listázza, ezért az Anjou-oklt. vonatkozó kötete ezeket nem tartalmazza. 355. 1367. máj. 24. Tornalja Thold-i Miklós mester comes és a Gumur megyei szolgabírók tudatják, hogy Bubek (dict.) György mester királynéi tárnokmester az ő emberükkel, Sussa-i Miklós fia: Gergellyel (akire pecsétjüket bízták) színük elé idézte Vray-i István fiait: Pétert, Jánost és Fábiánt máj. 24-re (ad f. II. p. Elene regine), meghagyva nekik, hogy