Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

220 Hunt megyei nemesek közösségének tartott közgyűlésén Tezer birtokról, amit Nemze Miklós és Zudar Mihály mesterek, királyi képviselők visszavettek (recaptivata) a Dragul várhoz tartozó királyi jog nevében, a megye szolgabírói és esküdt ülnökei hitükre, a király és Szent Koronája iránti hűségükre, a kereszt fáját megérintve a nádor kérdésére megerősítették, hogy az Bede fia: Péter vásárolt birtoka és sosem tartozott Dragul várhoz, ezért a király azt Péternek hű szolgálataiért mint az ezen vár condicionarius szolgálata alól kiemelt birtokot királyi új adomány címén minden haszonvétellel és tartozékkal visszaadta és örökre adományozta. Mivel tehát a királyi mértékkel 5 ekényi mondott földet minden haszonvétellel (faluhely, telkek, az ottani Szt. Mihály arkangyal-egyház) Balázs apja: Panyth és rokonai Péter apjának: Bede-nek eladták az esztergomi káptalan előtt, majd ezen Tezer birtokot a király Péter mesternek királyi új adomány címén visszaadta és örökre adományozta a Péter képviselője által bemutatott oklevelek szerint, és bár e képviselő azt mondta, hogy az 5 ekényi föld nincs teljesen Péternél, de mivel szerinte a mondott adásvétel ideje óta Bede és ezáltal Péter e vásárolt Tezer-i birtokrészt az esztergomi káptalan mondott oklevelében levő határok alatt használták, ezért az országbíró a vele ítélkező bárókkal és nemesekkel meghagyta oklevelében, hogy a királyi ember a Saagh-i konvent tanúsága jelenlétében márc. 31-én (oct. Passce) és egyéb napokon menjen Tezer birtokra a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében, és Péter vásárolt birtokrészét az esztergomi káptalan oklevelében levő határok alatt a többi résztől határokkal elkülönítve iktassa Péternek örök birtoklásra, a maradék rész pedig Balázsnak és rokonainak marad. Az országbíró ezután e bírói meghagyásának elvégzésére többször is kiküldte a királyi embereket a Saagh-i konvent tanúságai alatt, de ők mindezt sosem tudták teljesíteni (miként ez az országbíró és a konvent több oklevelében is szerepel). A per tárgyalása végül [1366.] dec. 7-re (ad prox. preteritas oct. Andree) jutott a Sagh-i konvent levelével (időközben Péter elhunyt, és a per a fiaira: Jánosra és Lászlóra szállt), mikor is megjelent Panyth fia: Balázs, ill. Iwanka fia: Petheu (Bede fia Péter fiai: János és László nevében a Saag-i konvent ügyvédvalló levelével), és igazságot kértek. Mivel az esztergomi káptalan privilégiuma szerint Panyth és rokonai a Tezer-i örökjogú földjükből v. birtokukból (amit korábban a Szt. István király[-egyház] keresztesei konventjének oklevelével Saagh-i Bede mesternek bizonyos pénzösszegért elzálogosítottak) az ország szokása szerint mérve észak felől 5 ekényit a haszonvételeivel együtt eladtak Bede mesternek és leszármazottainak 15 bécsi márkáért az oklevélben levő határok alatt, oly módon, hogy ha e föld mégsem tesz ki 5 ekényit, akkor a dél felőli földjükből azt ki kell egészítsék, ezért az országbíró Tamás kalocsai érsekkel, Domokos csanádi püspökkel, Kato bácsi préposttal, Gerek-i Péter mesterrel, a királyi gyűrűspecsét notarius-ával és őrzőjével, István mester országbírói prothonotarius-al és az ország számos egyéb vele ülésező nemesével és bárójával [meghagyta, hogy] a királyi ember és a Gron melletti Szt. Benedek-konvent tanúsága [1367.] márc. 31-én (oct. diei medii Quadr., f. IV.) és egyéb napokon a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében Tezer birtokot a mondott határok alatt járják be ..... a körülhatárolt 5 ekényi [földet] a szükséges helyeken emelt új határjelekkel ..... ha e föld ..... eléri az 5 ekényit ...... csatolva .... hagyják Péter fiainak és leszármazottaiknak, a maradék földet