Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. L. 1366. (Budapest–Szeged, 2020.)

Documenta

�gyében per j�tt létre a király jelenléte el�tt, és mivel András perjel megtudta, hogy Hotyas minden tartozékával a Bodrugh melletti Szt. Péter-monostor �r�kjog� halász�helye, ezért azt átengedte Péter apátnak és monostorának �r�k birtoklásra, k�telezve magát a káptalan el�tt, hogy ha Hotyas �gyében bármikor pert indítana, mint patvarkod�t marasztalják el. 3) Mikl�s néhai Machov-i bán 1337. évi oklevele szerint (l. Anjou-oklt. XXI. 582. szám) a bán, nem ismerve az igazságot, hogy kiké jog szerint, Hotyas és Arach halász�helyeket a tartozékaikkal a Kwzygh nev� várának engedte használni, azonban mivel az okt. 23-án (f. V. an. Demetrii) Bodrugh faluban a Bodrugh megyei nemeseknek és nem nemeseknek tartott k�zgy�lésén megtudta, hogy Hotyas és Arach tavak a Bodrugh melletti Szt. Péter apostol-monostoréi, ezért e két halász�helyet a tartozékaikkal a Szt. Péter-monostornak visszaadta teljes joggal, a saját és officialis-ai kezeit visszavonva e tavak használatát�l. 4) A nádor 1360. évi oklevelét, miszerint a Bodrugh megyei nemesek k�z�sségének aug. 24-én (f. II., in fe. Bartholomei) Bodrugh-on tartott k�zgy

�lésén a Bodrugh megyei vicecomes, szolgabír�k és esk�dt �ln�k�k hit�kre, a király és Szent Koronája iránti h�ség�kre, a kereszt fáját megérintve a nádor kérdésére egyhang� tan�sítással meger�sítették, hogy Hotyas halász�hely régt�l fogva mindig is a Bodrugh-i Szt. Péter-monostorhoz tartozott. Mindezekkel szemben Gy�rgy conversus testvér a Szt. Kereszt-egyház remetéi nevében bemutatott 6 oklevelet: 1) A Hay-i Szt. L�rinc-egyház káptalanja 1282. évi nyílt oklevelét, miszerint megjelent szín�k el�tt egyrészr�l Kenezmonustra-i Simon fia: András, másrészr�l a Dunaszigeti Szt. Kereszt-egyház remetéinek perjele: István, és András megvallotta, hogy a Bodrugh megyei Hotyas nev� �r�kjog� halász�helyét István perjelnek 10 márkáért és 1 tunella borért elzálogosította, �gy, hogy ha élete végéig a halász�helyet nem tudja kiváltani, az a Szt. Kereszt-egyháznak �r�kítessék át. 2) A pécsi káptalan 132[4.] évi privilegiális oklevelét (l. Anjou-oklt. VIII. 490. szám), ami átírta a Hay-i Szt. L�rinc-egyház káptalanja 1320. évi oklevelét (l. Anjou-oklt. V. 696. szám), miszerint amikor Zenthwmaguch nembeli Simon fia: András mester a betegágyában fek�dt, anyját a Hay-i káptalanhoz k�ldte kell��

kísérettel (familia), kérve, hogy a káptalan k�ldje ki emberét, aki el�tt javair�l végrendelkezhet; a káptalan ezért kik�ldte egyházuk vikáriusát, Pál klerikust, aki el�tt András az anyja jelenlétében a végrendeletében egyéb rendelkezései k�z�tt a Duna-szigeti Hotyas nev� �r�kjog� halász�helyét (ami a remeték Szt. Kereszt-egyháza mellett fekszik és amit egykor a káptalan más, nyílt oklevele szerint ezen egyháznak és az ottani testvéreknek adott bizonyos pénz�sszegért sz�kségt�l kényszerítve) minden tartozékával a saját és sz�lei lelki �dvéért ezen Szt. Kereszt-egyháznak és remetéinek adta és hagyta ismét �r�kjog� birtoklásra, ezen anyja és a felesége beleegyezésével, Gergely testvér, e ház perjele pedig k�telezte magát és a testvéreket, hogy ezen András fiát: Jakabot elfogadják kegyuruknak, az anyját mintegy patrona-jukként tisztelik, míg élnek, majd neki és fiának az �dv�kért évfordul�s gyászmisét (anniversarium) kell tartsanak; viszonzásul az asszony és nepos-a: Jakab k�telezték magukat, hogy a halász�hely �gyében a ház testvéreit és perjelét szavatolják. 3) A nádor 1360. évi nyílt oklevele szerint a Baranya megyei nemesek k�z�sségének szept. 21-én (f. II., in fe. Mathei) Nogfalu-ban tartott k�zgy�lésén kérdésére a szolgabír�k és esk�dtek hit�kre, a király és Szent Koronája iránti h�ség�kre meger�sítették, hogy a sziget, amin a Szt. Keresztegyház ép�lt, Baranya megyéhez tartozott mindig is. 4-5) Gara-i Mikl�s Machov-i bán és a Baranya megyei vicecomes és szolgabír�k 1361. évi zárt oklevelei szerint a bán királyi írásos parancsb�l, ill. Abulma-i Péter fia: Tamás, a vicecomes és a szolgabír�k (általuk kik�ld�tt) embere a szomszédokt�l és más, bármiféle helyzet� és állapot� Baranya megyei emberekt�l megtudták, hogy Hotyas halász�hely régt�l fogva és most is ezen Kerezthwr kolostorhoz tartozik. 6) [I.] Lajos király 1361. évi privilegiális oklevelét, ami átírta és meger�sítette a pécsi káptalan mondott privilegiális oklevelét. Mindezen oklevelek bemutatása, 70