Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. L. 1366. (Budapest–Szeged, 2020.)

Documenta

654. 1366. j�l. 13. A Turoch-i konvent 1366. j�l. 13-i (in fe. Margarete, a. d. 1366.) privilegiális oklevele szerint Alfalu birtokb�l Gyelet fia Pál fiai: Péter, János és Synka és Turuch-i István fiai: János és Mikl�s a leánynegyedet kiadták. Reg.: Bebek Imre országbír�, 1391. szept. 27. ŠA. Byt�a. Tur�ci registrum. pag. 3. (Df. 283 070.) Má.: 1. Tur�c m., 1787. jan. 15. Dl. 163. (NRA. 1838. 104.) 2. Dl. 193. (Jes. Thurocz. 2. 252.) XVIII. századi. K.: Horváth S., TT. 1902. 204. R.: F. IX/3. 647–648; Horváth S., TT. 1904. 362; LTR. 337. szám. 655. 136[6]. j�l. 14. Gyulafehérvár [I.] Lajos királynak (H) elpanaszolta Domokos, az erdélyi fehérvári egyház p�sp�ke, hogy Cluswar királyi város bír�i, esk�dtjei, polgárai és hospesei a kiváltságaikra hivatkozva az ��

és egyháza jobbágyait e városban és annak ter�letén elfogják, letart�ztatják és megítélik, anélk�l, hogy el�bb t�le v. officialis-ait�l igazságot kérnének. A király, aki híveit a saját jogaikban meg kell �rizze, országa szokásának ([lex] consuetudinaria) és a k�zjognak (communis iusticia) megfelel�en meghagyja királyi hatásk�rrel, hogy Cluswar város bír�ja, esk�dtjei és polgárai [mostant�l] a p�sp�k és egyháza jobbágyai felett a saját tetteikért, vétkeikért és tartozásaikért (v. másokéiért) Cluswar városban és annak tartozékain ne ítélkezzenek, a város kiváltsága ellenére sem, hanem ha valaki a p�sp�k és egyháza jobbágyai és a hozzá tartoz�k ellenében [váddal] bír, azt a p�sp�k v. annak officialis-ai el�tt folytassa le [az ország] szokásának megfelel�en – kivéve a tolvajlási, rablási és gyilkossági �gyeket, ha ezeket az erdélyi egyház jobbágyai [Cluswar városban] és annak tartozékain k�vetik el, mert ha ezekben �ket b�n�s�kként ott el tudják fogni, felett�k Cluswar városban annak bír�ja, [esk�dtjei és polgárai] ítélkezhetnek és �ket megb�ntethetik a b�ntettek min�ségének megfelel�en; viszonzásul a p�sp�k és officialis-ai hasonl�an járhatnak el ...... D. in Alba Jule, f. III. p. Margarethe, a. d. 136[6]. E.: Ba. Gyulafehérvári kápt. lt. Erdélyi kápt. 1. 193. (Beke 5. 667.) (Df. 277 370.) Hiányos. El�lapja alján titkospecsét k�rvonalában: relacio magistri Petri Zudor. Hátlapján k�zépkori és �jkori kezekt�l tárgymegjel�lések. Á.: 1. I. Lajos király, 1367. márc. 23. Uo. 1. 196. (Beke 1. 174. 176.) (Df. 277 373.) Foltos. 2. Erdélyi kápt., 1786. A már hiányos E.-r

�l, azzal azonos jelzet alatt. K.: F. IX/3. 548–549; Jakab, Kolozsvár I. 54. (Á. 2. alapján, Á.-ban.); ZW. II. 265–266; Doc. Rom. Hist. C. XIII. 210–212. (román fordítással) R.: Beke A., TT. 1889. 765; Beke 174. szám (mindkett� csak havi dátummal); Beke A. TT. 1892. 636; Beke 667. szám (mindkett� j�l. 15-i dátummal); Erdélyi Okm. IV. 510. szám. 656. 1366. j�l. 14. Gyulafehérvár [I.] Lajos király (H) tudatja, hogy mivel az erdélyi Szt. Mihály arkangyal-egyház (ecclesia kathedralis) és annak f�papjai ezen egyház Sard nev� falva és a Kechkes királyi várhoz tartoz�, magyarul (ungarice) Igen, szászul (Saxonice) Krappundarff nev� királyi falu k�z�tt fekv� f�ldrész �gyében – amit az erdélyi egyháznak [I.] Károly király visszaadott speciális (Lajos által privilegiálisan meger�sített) oklevelével, de az Igen-i népek rég�ta jogtalanul 288