Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. L. 1366. (Budapest–Szeged, 2020.)

Documenta

azt mondták, hogy az nem határjel, csak f�ldhalom; erd�ben 2 t�lgyfát, állítva, hogy az egyik fa Vezend birtok határjele, a másik az alperes nemeseké, de �k e fákon semmilyen jelet nem láttak; majd innen az Iryn-i nemesek mutatása alapján haladtak: Er víz; kis hegynél a Porteleke nev� birtokuk határjele; elszántott 2 határjel, de András szerint ott sosem voltak határjelek; erd� oldalában egy vlgariter zyltursuk nev� t�nk; 3 f�ldjel, amik Vezend és Porteleke birtokokat k�l�nítik el, ahol András mester azt mondta, az az � Vezend nev��

birtoka f�ldje; nagy �tnál f�ldjel, de az �t �sszetaposottsága miatt �k azt f�ldjelnek vélni nem tudták; az els� három határjel, amik elk�l�nítik Mezeupetry, Portelek és Iryn birtokokat; az alperesek általi ezen bejárásnak András mester ellentmondott, e részt a saját f�ldjének nevezve, és e vitás f�ldet fogott bír�kkal 3 ekényire becs�lték szemmel az ország szokása (lex) szerint. A Lelez-i konvent jelentése szerint tehát Mezeupetry és Vezend birtokokat a szomszédok jelenlétében a királyi és konventi emberek Iryn és Porteleke birtokok fel�l mindkét fél mutatása alapján a mondott határok alatt bejárták, és a felek k�z�tt vitásan maradt f�ldet 5,5 ekényire becs�lték, de mivel Peleznek-i Domokos, András mester képvisel�je István comes kérdésére azt mondta, hogy András mester ezen hatodfél ekényi f�ldrész tulajdonában van emberemlékezet �ta mostanáig, az alperesek képvisel�je: Mihály pedig ugyanezt állította az alperesekr�l, és hogy András mester a vitás f�ldrészt csak az alperesek megbízásáb�l és adományáb�l használja és azok akarata és t�rvényes tilalmazásai ellenére foglalta el magának hatalmaskodva, továbbá mindkét képvisel��azt mondta, hogy a mondott birtokokat elk�l�nít� határokr�l a feleknek nincsenek okleveleik, de e birtokok hozzájuk �r�kjogon tartoznak, az országbír� pedig e birtokok határainak �jabb bejárása, becslése és tudományvétele nélk�l a felek k�z�tt nem tudott megfelel� d�ntést hozni, ezért írásban kérte a Lelez-i konventet, hogy k�ldjék ki tan�ságaikat, akikkel a királyi emberek [1361.] szept. 15-én (oct. Nat. B. virg.) és más alkalmas napokon menjenek e birtokokra a szomszédok és a felek v. képvisel�ik jelenlétében, el�sz�r járják be András mester mutatása szerint Mezeupetry és Vezend birtokok Iryn és Porteleke fel�li határait, majd Vid fiai és Márton mutatása szerint Iryn és Porteleke birtokok határait Mezeupetry és Vezend fel�l, és ha a felek a határok megmutatásában egyetértenek, mindegyik�knek a maga birtokjogait határokkal elk�l�nítve iktassák, ha pedig a felek nem értenek egyet és egymásnak ellentmondanak, akkor a k�zt�k vitásan maradt f�ldrészt, megtekintve annak haszonvételeit, királyi mértékkel megmérve, v. ha mérni nem lehet, fogott bír�kkal egy�tt szemmel becs�ljék fel értékén (in condigno suo precio et valore) az ország szokása szerint, majd a szomszédokt�l, megyebeli nemesekt�l és az ott �sszegy�lt bármiféle helyzet� és állapot� emberekt�l tudják meg, vajon András mester emberemlékezet �ta mindig is e vitás f�ldrész tulajdonában volt-e �r�kjogon, avagy azt az Iryn-i és Portelek-i nemesek adományáb�l használta és a vitás f�ld az Iryn-i nemesekhez tartozott �r�kjogon, és azt András mester az � t�rvényes tilalmazásaik ellenére elfoglalta, és hogy melyik fél által mutatott határok a val�sabbak és pontosabbak, majd minderr�l a konvent tegyen jelentést a királynak okt. 6-ra (oct. Mychaelis). Onnan az országbír� perhalaszt� oklevelei szerint a jelentés megtárgyalása vég�l a királyi hadoszlás 15. napjára lett halasztva. Akkor, vagyis a bolgárok elleni királyi had okt. 6-ra kihirdetett oszlásának 15. napján, [1365.] okt. 20-án (quind. residencie exercitus regalis contra Bulgaros moti et ad oct. Mychaelis prox. preteritas proclamate) Petry-i Gy�rgy fia: András a pere folytatására és az országbír�i d�ntés elfogadására nem jelent meg, nem is k�ld�tt senkit maga helyett, holott Jakab fia Márton fia: Jakab (az apja és Vid fiai nevében a váradi káptalan �gyvédvall� levelével) várt rá az országbír� el�tt, aki ezért bírságlevelében királyi bírságban marasztalta el Andrást mint felperest. Mivel emiatt Andrást a pere folytatására, a d�ntés elfogadására és az �sszesen 18 márkányi királyi bírsága országbír�nak és a peres ellenfeleinek t�rtén� kifizetésére a királyi jelenlét elé kellett idézni (evocare) Vid fiai és 278