Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVIII. 1364. (Budapest–Szeged, 2018.)
Documenta
830. 1364. okt. 13. Szentimre Péter erdélyi alvajda a Kulus-i Boldogságos Mária-egyház konventjének: perhalaszt� oklevelének megfelel�en okt. 6-án (oct. Mychaelis) Olnuk-i János fia: Barnabás bemutatta a konvent j�n. 14-i oklevelét (l. 473. szám), állítva, hogy ez tartalmazza keresetét, és az abban foglalt tilalmazás okát tudakolta a Thotheur-i nemesekt�l, mire Myke és fiai: Lászl� és Mihály, Zelus (dict.) Péter fia: András és Mikl�s fia: Mihály (a fia: István és ezen Péter fia: Mikl�s nevében a zágrábi káptalan �gyvédvall� levelével) azt felelték, hogy Gyrukuth f�ldrész nem Barnabásé, hanem �r�kjogon �ket illeti, a Thouteur nev� birtokuk határain bel�l fekszik, és ennek jogában a magyar szent királyok ideje �ta békésen és ellentmondás nélk�l vannak. Erre Barnabás bemutatta az alábbiakat: 1) Péter néhai erdélyi alvajda 1342. évi nyílt oklevelét, miszerint megjelentek el�tte j�l. 1-jén (oct. Nat. Johannis Bapt.) Zamus faluban egyrészr�l Mykud bán fia Mikl�s fiai: János, Lászl�, Mikl�s és Leukes mesterek, másrészr�l János comes Olnuk-i nemes, és el�bbiek elmondták, hogy �k Jánost a Gyrukuth nev� f�ldrész (ami szomszédos János Olnuk nev� birtokával) �gyében az alvajda elé hosszan h�z�d� perbe vonták, de vég�l a Gyrukuth nev� v�lgynek az Olnuk birtok régi határain bel�l fekv� caput-ját visszaadták Jánosnak. 2) A konvent 1344. ápr. 8-án kiadott k�telezvénylevelét (l. Anjou-oklt. XXVIII. 291. szám), miszerint megjelent el�tt�k egyrészr�l Kecheth-i Mikl�s fia: János a maga és frater-ei: Pál, Balázs, Tamás és András nevében, másrészr�l Olnuk-i János fia: István a fiaival: Istvánnal, Barnabással és Lászl�val, és ut�bbiak sz�kség�kben az Olnuk nev� �r�kbirtokuk hatodát és Gyrukuth f�ldrész felét elzálogosították máj. 30-t�l (oct. Penth.) kezd�d�en 3 évre (ad tertium annum) Mikl�s fiainak 4 márka finom ez�stért és fél ferto-ért (a ferto-t 18 garassal számolva). 3) A konvent j�n. 6-i tudományvev� oklevelét (l. 448. szám). Ezután az alvajda háromszor megkérdezte (ahogy ezt hivatala megk�veteli) a Thotheur-i nemeseket, hogy vannak-e okleveleik Gyrukuth f�ldr�l, v. a Kecheth-i nemeseknek tett zálogosítás és a néhai Péter alvajda el�tt t�rtént visszaadás idejér�l tilalmaz�leveleik, amiket most, v. a nekik kijel�lend� id�pontban be tudnak mutatni, mire �k nemmel feleltek, és nem oklevéllel, hanem csak szavakkal bizonygatták állításukat, a bemutatott oklevelekkel szemben pedig nem tudtak mit felhozni, ezért az alvajda az ország vele �lésez� nemeseivel Péter néhai alvajda oklevele alapján e f�ldrészt, Gyurukuth v�lgy caput-ját a mondott határok alatt �r�kre Barnabásnak ítélte, a Thoteur-i nemeseket ellentmondásuk miatt a f�ldrész becsértékében marasztalva el, aminek kétharmada neki mint bír�nak, egyharmada Barnabás felperesnek jár. És mivel a birtok iktatásához ez sz�kséges, az alvajda kéri a konventet, hogy k�ldjék ki tan�ságukat, akivel Iklod-i Beke fia: Lászl� v. Lona-i Mihály v. Bogar (dict.) János v. Baduk-i János alvajdai ember e f�ldrészt, Gyrukuth v�lgy caput-ját a szomszédok �sszehívásával járja be régi határai alatt, a sz�kséges helyeken �j határjeleket emelve mások birtokjogait�l k�l�nítse el, megtekintve annak min�ségét és mennyiségét becs�lje fel az ország szokása szerint, majd iktassa Olnok-i János fia: Barnabásnak �r�k birtoklásra, a Thoteur-i nemesek tilalmazása ellenére is, nem érintve mások jogait. Ha mások mondanak ellent, idézze meg �ket az alvajda elé, majd a konvent tegyen jelentést nov. 18-ra (oct. Martini). D. in S. Emrico, 8. die oct. Mychaelis, a. d. 1364. Á.: a 899. szám� oklevélben. K.: Doc. Rom. Hist. XII. 347–352. (román fordítással) R.: Erdélyi Okm. IV. 332. szám. 401
