Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVII. 1363. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

prox. transacto preteritas) a király és a gy�ri káptalan embereivel a királyi jelen­lét elé idéztette; bár az �gy az országbír� okleveleivel dec. 14-r�l és máj. 15-r�l el lett halasztva, de az asszony egyik id�pontban sem jelent meg az országbír� bírságlevelei szerint, nem is k�ld�tt senkit maga helyett, ezért mind a 4 id�­pontban bírság s�jtotta. Balázs ezek után kérte, hogy az országbír� mindezek alapján Istvánnak szolgáltasson igazságot. Mivel az ország régt�l fogva kipr�­bált szokása szerint a pereket nem szokás egyszer� idézésekkel lezárni, csak ha birtokba bevezetéssel vegyes végleges idézések, és ha sz�kséges, három vásá­ron val� kikiáltások k�vetik (non alique cause solis citacionibus solent terminari nisi evocaciones possessionariis introduccionibus inmixte trineque forenses si necesse fierent consequentur proclamaciones), az állhatatlanokat és a jog ellen lázad�kat pedig az igazság �svényére hívni a bír�i kegyesség f� bizonyítéka, ezért az országbír� írásban kérte a gy�ri káptalant, hogy k�ldjék ki tan�ságukat, akinek jelenlétében a királyi ember István fia: Istvánt v. képvisel�jét Tamás �zvegye Peresnye birtokon lev� részébe 15 napi, csak sz�kséges élelemmel val�, mindenféle rombolás nélk�li ott tart�zkodásra vezesse be, az asszonyt az 5 id�pont miatti bírságok (kétharmad részében az országbír�nak, egyharmad ré­szében Istvánnak mint peres ellenfélnek t�rtén�) kifizetésére, továbbá válasz­adásra a per tárgyában (az asszony a néhai férje, Tamás birtokrészeib�l jár� hitbérét miért akarja megkapni, e birtokrészekb�l miért nem akar távozni és máshova k�lt�zni lakni, miért �lette meg második férjével: Predeseer ~ Predeser-el István két jobbágyát, István Vezeken és Peresnye birtokokon lev� részeit miért tette t�nkre, miáltal 100 márka kárt okozott Istvánnak) [1363.] márc. 1-jére (ad quind. diei Cinerum tunc affuturum) István ellenében idézze meg a királyi jelenlét elé, kihirdetve, hogy ha az �sszesen 15 márka bírságot az országbír�nak és Istvánnak nem fizeti ki, a mondottakr�l pedig nem ad választ, a távolléte ellenére is az országbír� bír�i fenyítékkel (censura) jár majd el elle­ne, a káptalan pedig ugyanakkorra tegyen jelentést a királynak. Márc. 1-jén Boda fia: János (István fia: István nevében a gy�ri káptalan �gyvédvall� levelé­vel) bemutatta az országbír�nak a káptalan királynak sz�l� jelentését, miszerint Peresnye-i Corrard fia Tamás �zvegyét Peresnye-n Beren-i Pál fia: Péter királyi ember és Mihály mester, a gy�ri káptalan kanonoka és embere febr. 25-én (sab. p. Invocavit) a mondott bírságok kifizetésére és válaszadásra márc. 1-jére a királyi jelenlét elé idézték István fia: István ellenében az országbír� meghagyá­sának megfelel�en. Akkor János képvisel� a t�rvényes napokig várta az ország­bír� el�tt az asszonyt, de � nem jelent meg, nem is k�ld�tt senkit, a bírságokat sem fizette ki, így a meg nem jelenésért az országbír� bírságlevelével a szoká­sos bírságban, a 15 márka bírság ki nem fizetéséért pedig azok kétszeresében marasztalta el. Mivel az ország szokása szerint a végleges idézéseket a megidé­zettek makacssága esetén három vásáron t�rtén� kikiáltásoknak kell k�vetni�k (evocaciones consultivas evocatorum contumacia requirente trine forenses sequi debent proclamaciones), az állhatatlanokat és a jog ellen lázad�kat pedig az � 191

Next

/
Thumbnails
Contents