Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVI. 1362. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

nek le a birtok becslésének megfelel�en (miként ugyanis a felek elmondták, egy korábbi, a János fiai és bizonyos más Sennye-i nemesek közötti ....... a birtokot 32 márkára becsülték), de mivel Koltha-i György a maga és János nevében az esküt a Sennye-i nemeseknek engedte át, hogy azt harmicketted-magukkal – akik közül ketten a legközelebbi szomszédaik közül kell legyenek, kivéve Sennye-i nemes rokonaikat (generacionalis proximus) és két szomszédukat: Mihály fia: Pétert és Raduch-i Péter fia: Mihályt, akiket György az ellenfeleiknek (adversarii) nevezett – letegyék, és ebbe Kozma fia: István és András fia: Domokos is beleegyeztek. Ezért az országbíró a f�papokkal, a bárókkal és az ország vele ítélkez� nemeseivel úgy határozott, hogy az alperes Sennye-i nemesek egyike hamincketted-magával, nemesekkel a mondott feltételek szerint aug. 1-jén (oct. Jacobi) Lapsa, más néven Zecheud birtokon Kysfolud-i Fülöp v. Torroudfolua-i Oproud fia: István v. Kysfolud-i Fábián fia: Domokos v. Tyaak-i Lorand (a felperesek részére), ill. Teuteus-i Gergely v. Molnar-i Tamás fia: István v. Molnar-i Miklós fia: János v. Koltha-i Miklós fia: János (az alperesek részére) királyi emberek, a vasvári káptalan tanúságai (akik kiküldését a káptalantól az országbíró jelen levelével kéri) és a szomszédok jelenlétében a birtokon egy helyen megjelenve, társaival együtt az övüket megoldva, mezítláb és fejük fölé földet emelve, ahogy az ország szokása szerint földre esküt tenni szokás (moris est), tegyen le esküt arról, hogy Simon az � osztályos rokonuk, ezért Lapsa, más néven Zecheud örökjogú leszámazással hozzájuk kell háramoljon, �k Simon halála után a birtok tulajdonában laktak mostanáig, a birtok pedig nem tartozik a királyi adományozási jogkörhöz. Ha ezt teljesíti, a királyi és káptalani emberek Lapsa birtokot a Sennye-i nemeseknek, ha pedig az esküt nem tudja v. nem akarja letenni, akkor pedig Koltha-i János fiainak iktassák. Mivel az eskü sok szót foglal magában, az országbíró elrendeli, hogy a vasvári káptalan alperesek részére kiküldött tanúsága az eskü szövegét a Sennye-i nemesnek és eskütársainak részletesen mondja el�re (recitare), majd a káptalan jelentését a felek szept. 15-re (oct. Nat. virg. glor.) vigyék vissza az országbírónak. D. in Vyssegrad, 10. die termini prenotati, a. d. 1362. E.: VAML. Vasvári kápt. Litt. instr. 1150. 68. 1. (Df. 262 607.) Helyenként hiányos papír. Hátlapján újkori kézt�l tárgymegjelölés, valamint kis kerek zárópecsét körvonala. Má.: 1. E.-vel azonos jelzet alatt. 2–7. AL. Kolozsvár. Sennyey cs. lt. Oklevelek 23. 4. (Df. 253 105.) 8. VAML. Vasvári kápt. Min. Exp. 951. (Df. 262 410.) Csak az oklevél vége. Valamennyi Má. újkori. R.: Kóta 127. szám. 118 �