Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

E.: Ba. 1. 181. Beke 5. 660. (Df. 277 357.) Kissé vízfoltos. Hátoldalán más középkori kéz írásával Zalatna feljegyzés, kerek pecsét apró töredékei. K.: ZW. II. 185–186. (777. szám); Doc. Rom. C. XI. 586. (543. szám). R.: Beke A., TT. 1892. 512. (660. szám); Bernád 8–9. (12–13. szám); Erdélyi Okm. IV. 66. (82. szám). Ford.: Doc. Rom. C. XI. 586–587. (543. szám) (román nyelvű). 1179. 1360. dec. 21. Zágráb [I.] Lajos király (H) hírül adja: amikor Erzsébet királynét (H) bizonyos főpapokkkal és bárókkal Da és Ho. közállapotainak javítása érdekében kiküldte, visszatérte u. előadta, hogy nov. 26-án (3. die fe. S. Grixogoni mart.) Zárában színe elé járult a zárai Szt. Benedek rendi Szt. Grixogonus vértanú-monostor apátja, János testvér és Lapuch nb. Karin-i Péter fia Nasman nemes ellenében előadta, hogy Nasman a monostor Kokianam ~ Kokine ~ Kokiane birtokát jogtalanul elfoglalva tartja, aminek tudni szeretné az okát, Nasman azonban többszöri felszólításra sem jelent meg a színe e. Zárában. A királyné Zágrábba való vissztérése u. személyesen megjelent, és az apát vádjára úgy válaszolt, hogy Kokine birtok az ő örökölt tulajdona, és azt [családja] 300 éve békésen birtokolja, amit Ho. összes nemese jól tud. Erre az apát bemutatott két oklevelet, az egyik Teupolus Jakab velencei doge 1238. márc. 15-i (in a. d. 1238., mensis Marcii intrante, Ind. XXX.), a másik ugyanő 1229. jún. 13-i (a. Incarn. d. 1229., mensis Iunii, die 13. exeunte, Ind. XII.) Zárában kiadott oklevele volt, továbbá bemutatott még két privilégiumot, az egyik [IV.] Béla király (H) 1243. (a. d. 1243.) évi, oklevele, a másik a néhai Maurus, [III.] Béla király kegyelméből zárai c. 1181. februári (a. d. 1181., mensis Febr., Ind. XV.) Zárában kelt oklevele volt. Az oklevelek bemutatása u. János testvér a királynétól, a főpapoktól és báróktól Nasman részéről igazságot kért Kokiane falu ügyében. Erre a királyné a főpapok és bárók jelenlétében megkérdezte a király által Ho.-ba küldött 22 esküdtet, hogy a birtok melyik felet illeti, mire azok és Ho. nemesei hitükre, a Szentkorona iránti hűségükre egybehangzóan úgy válaszoltak, hogy Nasman-nak Kokiane birtokban semmiféle nemessége v. öröksége sincs, hanem ő Lapuch-on nemes régtől fogva. Majd az ügy a királyné Zárából való eltávozása miatt halasztást szenvedett, és amikor a a király Zágrábba jött, a felek megjelentek a király, a királyné és a bárók színe e., és János apát megismételte vádját Nasman ellenében, okleveleit ismételten bemutatta, és igazságot kért, a király pedig, mivel mindenkit meg akar tartani jogaiban, úgy döntött, hogy mivel Nasman sem oklevelekkel, sem az említett esküdtek állításával nem tudta bizonyítani, hogy Kokiane birtok az ő örökölt tulajdona, az apát viszont oklevelekkel igazolta, hogy a birtok őt és monostorát illeti, a királynével és a bárókkal egyetértésben Kokiane birtokot összes haszonvételeivel és tartozékaival együtt a Szt. Grixogonus-monostornak és 637