Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

1124. (1360.) nov. 21. Az erdélyi kápt. nov. 21-i (3. die fe. B. Elyzabet prox. preteriti) oklevele szerint Hydweg-i Orrus (dict.) Benedek a kápt. megbízólevelével a kápt. színe e. megjelenve Pysulnuk-i István fia László nevében tiltakozott amiatt, hogy amikor István fia László a vajda ítéletlevele (l. 1071. szám) értelmében Felkun-i Máté vajdai ember társaságában, a kápt. tanúságtétele mellett nov. 6-án (f. VI. prox. p. fe. OO. SS.) kiszállt a Pysulnuk és Kazun folyók között lévő földhöz és Balwanus vár feléhez, és azt az oklevélnek megfelelően 5 egyenlő részre akarták osztani, Apour fia István és Zarazpatak-i János fia István eltiltotta őket a felosztástól, ezért a vajdai ember a helyszínen megidézte őket nov. 18-ra (ad oct. fe. B. Martini conf. nunc venturas) a vajda jelenléte elé. Ezt követően a vajdai ember, Máté Apour fia István és János fia István iránti kedvezés miatt nem akart a kápt. színe e. megjelenni és a fentieket el

őadni, pedig László kész volt őt lóval, költségekkel ellátni és megjutalmazni. Mindezeket László, a kápt. kórusának clericus-a megerősítette a vajdának, de azt nem tudta megmondani, hogy a vajdai ember miért nem akart a kápt. színe elé visszamenni. Tá.: az 1134. számú oklevélben. K.: Székely okl. VIII. 26–27. (15. szám); Doc. Rom. Hist. C. XI. 578. (538. szám). R.: Erdélyi Okm. IV. 64–65. (77. szám). Ford.: Doc. Rom. Hist. C. XI. 580–581. (538. szám) (román nyelvű). 1125. 1360. nov. 22. A szepesi egyház kápt.-jának 1360. nov. 22-i (in fe. B. Cecilie virg. sub a. verbi Incarn. 1360.) oklevele szerint [I.] Lajos király Jakab, a nagyságos Konth Miklós nádor, a kunok bírája ítélőmr.-e hűséges szolgálataiért – amelyeket neki és Szentkoronájának teljesített – az örökös nélkül elhunyt Kolchwan-i János Szepes m.-i Kolchwan-i, valamint Dolyna és Horuzkfalua-i birtokrészeit új adomány címén (nove sue regie donationis titulo) adományozta összes haszonvételeikkel, régi határaik között, örök birtoklásra, mások jogának sérelme nélkül (l. 1065. szám). A király írásban (l. 1068. szám) megparancsolta a kápt.-nak, hogy küldje ki tanúságtevőjét, akinek jelenlétében a királyi ember az említett birtokrészeket a szomszédokat összehívva jelenlétükben hj. u. – amennyiben azokat királyi adományozás alá tartozónak találják – Jakab mr.-nek iktatja örök birtoklásra, az esetleges ellentmondókat pedig a király jelenléte elé idézi, aki a kápt. oklevelében minderről jelentést kér. A kápt. Rethy-i Imre fia Miklós királyi ember társaságában kórusának clericus-át, Pétert küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy nov. 20-án (f. VI. prox. an. predict. fe. B. Cecilie virg. tunc preterita) a szomszédok jelenlétében kiszálltak az említett birtokrészekre, ahol azok régi határai mentén hj.-t végeztek, majd a királyi ember Jakab mr.-nek akarta iktatni azokat, amikor Arnoldus fia Miklós, Walter fia János 599