Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

10-en, Wrbaz-i János, Mokky-i János, Tapy-i Péter, továbbá János, Bede, Tamás, János és mások, összesen 12, akik Wzturgatu falubeli és Zege-i közrendűek, továbbá Domokos és Iwanka fia Péter Kysech-i nemesek, [továbbá] Leukus fia Miklós, Kysrauazd-i Sánta (Claudus) János, továbbá Mihály fia Bede, Miklós, Jakab és mások, összesen 10-en, Zaua-iak, továbbá Bartholeus fiai: Lőrinc és Pál, Gelyer-i Mihály fia Pál, János, Fynta fia másik János, Mihály, Péter és mások, összesen 12-en Chychou falubeliek, továbbá Tamás, Pál és Miklós, Pachman-iak, továbbá Miklós fia János Zakalus-i nemes, továbbá Miklós fia Márton és Domokos fia Miklós Teuel-i nemesek, Mihály fia Pál Mendzenth-i nemes, Paznan-i Nemes (dict.) István, Chepy-i György, Kysech-i Bereck, Pagran-i Sebrech András fia János, továbbá Kartha-i Balázs és más közrendűek jó negyvenen, akik úgy nyilatkoztak, hogy a vitatott földrészek mindig is az apát és konv.-je Fyus birtokának határai között feküdtek, és azokat az említett nemesek újonnan foglalták el, az sohasem tartozott hozzájuk. István mr., az apát és a konv. procurator-a a vitatott részek két végénél két határjelet mutatott, amelyek azokat elválasztották a Ronka-i nemesek birtokától. Ezt követően az alperes Ronka-i nemesek részéről az általuk odavezetettekhez mentek, és az alább megnevezendő szomszédoktól és más, m.-beli közrendűektől azt tudták meg, hogy a vitatott részek mindig is az említett nemesek Ronka birtokának határai között feküdtek, és sohasem tartoztak az apát és a konv. Fyus birtokához. Más határjeleket nem tudtak mutatni, de a Ronka-i nemesek és az apát és konv.-je Fyus birtoka között lévő, vulgariter Weyz nevű halászóhelyeket a két birtokot elválasztó határoknak mondták. Ezt követően a Ronka-i nemesek – mivel ekkor már a falvakban szokásos esti mise órája volt – tanúikat jegyzékbe foglalás nélkül elengedték, de a következő napon a királyi ember és a kápt.-i tanúságtevő a nemesek akaratából – a felperesek oldalára küldött királyi és kápt.-i ember tárvollétében – sokak nevét jegyzékbe foglalta, és azokat egy registrum-ban nem eléggé megfelelő módon (satis inepto) mutatták be a kápt.-nak. Ezek a következők voltak: Péter, László, János, András, Lőrinc fia János, Miklós, Dénes, István fia János, Mihály, Mihály fia Miklós Nema-i nemesek, szomszédok, Mihály, István, János, Egyed, Konrád fia Péter, Péter fiai: Miklós és Jakab, Mylertu-i János, Mihály, László, Domokos, Jakab fia Miklós, András fia Pál, az említett Mylertu-i közrendűek, Lukács, Leel-i érseki nemes jobbágy, Miklós, Ábrahám, Mihály, Jakab, András és Miklós, ennek testvére, Chanak, Fyr-i Ábrahám és mások, jó 16-an, mindannyian Leel érseki falubeliek, továbbá Waguth (dict.) Péter és testvére, István, Leel-i nemesek, Leel-i Wyllyam fia János, Márton, Miklós, továbbá Leel fiai: László és Lőrinc Leel-i nemesek, továbbá Mátyás, valamint fiai: István és János Barlabasdumuncushaza-i nemesek, továbbá Jakab fia Miklós, Miklós fia Márton, Miklós [fia] László, Beketeleke-i Buhtus fia Lukács, ennek testvére, László, továbbá Jakab fiai: Jakab, János, Péter, Mihály, Márton fia István Werthu-i nemesek, Márton fia Tamás, ennek fiai: János és István, továbbá Ekly-i János, Miklós fia Benedek, Benedek fia János, ennek fia, László, Pál fia György, György fiai: János és Mihály, Tódor fia Imre, ennek fia, Lőrinc, György [fia Lászl]ó, Zykuz-i András, továbbá Aranyas-i Kontha fiai: Imre, Pál és János, 543