Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

mondta, és ezt a Zemplén m.-i alispán és szb.-k vizsgálata is igazolta, Domokos fia János viszont Vngh m. nemeseinek és közrendűi bevallásának kész volt alávetni magát úgy, hogy István fia Jakab a köztudományvételen nem lehet jelen, aki pedig Domokos fia Jánost kívánta kizárni a Zemplén m.-i nemesség és közrendűek körében megejtendő köztudományvételből –, a bemutatott vizsgálati oklevelek alapján ítéletet kértek az országbírótól. Mivel a Domokos fia János által bemutatott vizsgálati oklevelek hatályosabbnak látszottak, az ügyet párbajjal v. eskütétellel kell lezárni az ország szokása szerint. Jakab az országbíró háromszori kérdésére úgy nyiltakozott, hogy nem párbajjal, hanem a Domokos fia János által leteendő esküvel kívánja lezárni az ügyet. Ezért az országbíró a vele együtt törvényszéket tartó bárókkal és az ország nemeseivel együtt úgy határozott, hogy Domokos fia János szept. 15-én (in oct. fe. Nat. B. virg. tunc venturis) az egri egyház kápt.-jának színe e. ötvened magával, nemesekkel – akik közül 10-nek az egri kápt. fent említett vizsgálati oklevelében név szerint felsoroltak közül kell kikerülniük – tegyen esküt arról, hogy István fia Jakab a fentieket véghez vitte, majd pedig a felek az erről szóló jelentést szept. 22-re (8. die depositionis eiusdem) vigyék vissza az országbírónak. A határnapon az országbíró színe e. megjelenve Domokos fia János bemutatta a [leleszi] konv. aug. 24-i (in fe. B. Bartholomei ap. prox. preterito) nyílt oklevelét (l. 843. szám). E szerint a konv. színe e. megjelenve egyik részről Chechyr-i Domokos fia János és e Domokos fia István özvegye, továbbá fiai: Péter és Miklós, másik részről Lazun-i István fia Jakab és famulus-a, Pouch fia Pál, és előbbiek előadták, hogy bár János az ő megsebesítése és István halála miatt Jakab és Pál ellenében az országbíró döntéshozó oklevele (l. 678. szám) értelmében először ötvened, majd tized magával, nemesekkel szept. 15-én az egri egyház kápt.-jának színe e. esküt tartozott volna tenni, most azonban fogott bírák közreműködésével megállapodásra jutottak. E szerint István fia Jakab és famulus-a, Pál 680 ft.-ot fizetnek Domokos fia Jánosnak, István özvegyének és fiainak: Péternek és Miklósnak, amiből 180 ft.-ot [1361.] jan. 13-án (in oct. Epiph. d. nunc affuturis) tartoznak megfizetni az említett kápt. színe e. készpénzben, a fennmaradó 500 ft. fejében pedig a Sabolch m.-i Bersel ~ Berzel birtokot Gaua szomszédságában összes haszonvételeivel és tartozékaival – Jakabnak a konv. színe e. személyesen megjelent testvére, János egyetértése mellett – zálogosítja el nekik addig, ameddig ő v. utódai azt az említett 500 ft.-ért vissza nem tudják váltani. Az 500 ft. felét készpénz ft.-okban v. dénárokban, másik felét becsértékben kell megfizetni. Ha István fia Jakab nem képes őket Berzel birtokban megtartani, akkor helyette a Zemlen m.-i Wyeur és Lask birtokok felét tartozik összes haszonvételeikkel együtt átadni, ha ezeket elmulasztja, v. a birtokokban nem tartja meg őket, akkor az országbíró döntéshozó oklevelében foglaltak végrehajtandók. A felek abban is megegyeztek, hogy ha Jakab v. utódai v. testvére, János királyi ember közreműködésével, az egri kápt. tanúságtétele mellett az említett 500 ft.-ért bármikor visszaválthatják a birtokokat, és Domokos fia János, valamint István fiai 514