Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

Dénes fia István, Pynkolch-i Demeter fia Bathou, Bartha-i Pál fia Lukács, Pula-i Domokos fia Pál, Palag-i János fia Pál, Thyba-i András fia Mihály, Porchol-i Miklós fia Vgrinus, Baronya-i János fia Péter, az említett Kystarnolch-i Imre fia Bereck, Kalych-i Bodou fia János, Vaykolch-i Bense fia Péter, Korchua-i Miklós fia Deseu és Homok-i László fia Jakab. Az Vngh m. szb.-k oklevele szerint a m. nemessége számára Sándor Patak-i plébános, speciális királyi ember, valamint Dénes fia Gergely királyi ember által, a [leleszi] konv. tanúságtétele mellett – akinek kiküldését a király oklevélben parancsolta meg – tartott congregatio-ján nemesek, közrendűek, papok és mások körében vizsgálódva – a király szó szerint átírt parancslevelének megfelelően – megtudták az igazságot. E szerint [1359.] ápr. 29-én (f. II. prox. p. fe. B. Georgii mart. tunc preteritum) János mr. famulusa, István fia Jakab a maga famulus-aival és János mr. más famulus-aival – akiket az oklevél név szerint tartalmazott – uraik tudtával és általuk kiküldve, Zemlen és Luzun birtokokról kiindulva Chechyr-i Domokos fiait: Jánost és Istvánt – akik a királyi hadjáratra igyekeztek – Zenthes birtok Zenthesligethe nevű erdejében a közúton (libera via), előre megfontolt szándékkal, útonállók módjára megtámadták és rettenetesen megcsonkították, amibe István bele is halt, János pedig életveszélyesen megsebesülve, félholtan maradt hátra az erdőben. Erre a személyesen megjelent István fia Jakab úgy válaszolt, hogy ő a fentiekben teljesen ártatlan, és bemutatott 3, vizsgálatról szóló oklevelet, az egyik a szepesi kápt., a másik a Jazou-i konv., a harmadik Zemplén m. alispánjának és szb.-inak szintén [1359. évi] (in a. prox. transacto.) oklevele volt. Ezek közül kettő, a kápt. és a konv. oklevele egybehangzóak voltak, és úgy szóltak, hogy az oklevelekben megnevezett királyi emberek a kápt. és a konv. tanúságtevőinek jelenlétében – akiket a király írásos parancsára küldtek ki – nemesek és közrendűek körében vizsgálódva megállapították az igazságot. E szerint Drugeth Miklós c. fia János mr. és János nádor fia másik János mr. Domokos fiait: Jánost és Istvánt – akik a király hadjáratára akartak menni – famulus-aik – kiváltképpen István fia Jakab – által a közúton nem csonkíttatták meg, azaz a fentiekben mindannyian ártatlanok. A Zemlyn-i alispán és szb.-k okleveléből – amely a királyi parancslevelet szó szerint tartalmazta – pedig az derült ki, hogy Drugeth Miklós c. fia János mr. és János volt nádor fia másik János mr. előadták a királynak: Vngh m. összes nemese hamis sugallatra tette a fenti nyilatkozatot ellenük, miszerint ők számtalan jogtalanságot, károkozást és hatalmaskodást vittek végbe, valamint, hogy ők csonkíttatták meg Domokos fiait: Jánost és Istvánt, ők ugyanis mindezekben ártatlanok. Erre a király megparancsolta az alispánnak és a szb.-knak, hogy a fentiekkel kapcsolatosan végezzenenk vizsgálatot, majd pedig annak eredményéről írásban tájékoztassák a királyt. Az alispán és a szb.-k jelentették neki, hogy Zemplén m. összes nemese és közrendűje kérdésükre úgy válaszolt, hogy Drugeth János fia János és Miklós c. volt országbíró fia másik János, valamint Lazon-i István fia Jakab a fentiekben ártatlanok, és úgy tudják, hogy Domokos fia Istvánt Beke fia László ölte meg. Az oklevelek bemutatása u. – Jakab magát ártatlannak 513