Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

tudott jelen lenni –, de mivel Bachya-i Mihály mr., a királyné speciális kiküldöttje jelen volt a pécsi kápt. tanúságtevőjével és az István özvegye és leányai procurator-a által odavezetett nemesekkel, valamint Imre testvér szekszárdi apáttal és Gerek-i Péter mr. királyi notarius-szal júl. 8-án (in prescriptis quind. fe. Nat. B. Johannis Bapt.) Chuza birtokon, és ott az apát és Péter mr. által végzett első hj.-t törvényesnek és érvényesnek, és [IV.] Béla király privilegiális oklevelében szereplő határokkal egyezőnek találták a pécsi kápt. oklevelének értelmében. Mihály mr. az említett határjelek között fekvő Chuza földet felmérette, és az ott talált mocsarakat, nádasokat, halfogóhelyeket és a Danubius-ban lévő részt, valamint a földeket és erdőket ezer holdnál többnek találta. Bár Balázs testvér, az apácák procurator-a nem jött el, [IV.] Béla király privilegiális oklevelét sem küldte el, sem pedig László fia István, az apácák másik procurator-a Mihály mr. és a pécsi kápt. tanúságtevőjének kérésére nem mutatott be határokat tartalmazó okleveleket, mivel azonban a [IV.] Béla király privilégiumában szereplő határok István özvegyének és leányainak az üggyel kapcsolatos okleveleiben is benne vannak, így Mihály mr. és a pécsi kápt. tanúságtevője ezek alapján meg tudtak győződni az első hj. törvényes mivoltáról, és a felmérés által 4 ekealjnyinak talált földről is meg lehetett állapítani, hogy valójában 7 és fél ekealjnál többet tartalmaz mocsarakban, nádasokban, halászóhelyekben és a Danubius-ból odatartozó részben. Így az országbíró az első hj.-t törvényesnek fogadja el ........ a királyné ........ tanácsára Chuza földet v. birtokot a fentiek értelmében a felsorolt tartozékokkal együtt ........ István özvegyének és leányainak szintén Chuza nevű birtoka felől az úrhölgyek birtokához csatolja ........ bírói hatalma által. Ennek az örök emlékezetben való megszilárdítására a jelen, autentikus függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet adja ki István özvegyének és leányainak. D. in Wyssegrad, 20. die termini prenotati, a. d. [1360.] E: Dl. 4902. (Acta eccl. Poson. 47. 9.) Kissé vízfoltos és hiányos. Hátoldalán más egykorú és 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, előbbiben Chusa névalak, függőpecsétje kiszakadt. 912. (1360. szept. 15.–okt. 3. között) A somogyi konv. oklevele szerint a konv. a nádor írásos kérésére (l. 903. szám) az Iwachinus fia János fia István mr. részéről kiszálló Mikula-i Kopaz nádori ember, valamint a Fülöp fia István mr. részéről megjelenő Beriegh-i Domokos fia Péter nádori ember társaságában Pált, a konv. kórusának clericus-át küldte ki mindkét fél részére újbóli hj. és becslés céljából, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy [1360.] szept. 15-én (in oct. fe. Nat. b. virg.) kiszálltak Zenthgwrgh birtokra, a szomszédokat összehívva, a felek jelenlétében azt ott lévő birtokrészeket, amelyeket István mr. kezén lévőknek találtak – kivéve bizonyos kis földdarabokat – egy ekealjnak és 15 holdnak találták, két és fél sessio-val, azok hasznát, haszonvételeit és értékét földekben, vizekben, az említett tóban v. halfogóhelyben, rétekben és kaszálókban, 479