Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

Kuchurd birtok felől határjeleket kezdtek emelni, Wydka-i István fia István Nylas (dict.) János nevében a hj.-t nem, de Radalph birtok határainak felállítását tiltotta, mondván, hogy az Nylas (dict.) János örökölt birtoka, tiltotta továbbá Kallo-i István fia István mr.-t és mindenki mást annak elfoglalásától és a határjelek felállításától, mondván, hogy Radalph birtokot Nylas (dict.) János egy bizonyos összegért István fia István mr.-nek zálogosította el. A királyi ember Jánost Bereck és Loránd ellenében a király jelenléte elé idézte [1358.] szept. 15-re (ad predictas oct.). Majd Saswar-i Kopaz (dict.) Miklós fia István fia László apja, István nevében a Lelez-i konv. megbízólevelével felemelkedve bemutatta az egri kápt. Miklós c.-nek küldött oklevelét (l. Anjou-oklt. XLII. 962. szám). E szerint a kápt. Gaath-i Lőrinc királyi ember társaságában András papot küldte ki tanúságtételre, aki visszatérve a kápt.-i tanúságtevő jelenlétében előadta, hogy a kápt. másik, Kallo-i István mr. részére kiküldött tanúságtevőjének társaságában [1358.] aug. 22-én kiszálltak a fent említettek, azaz Hudaz birtok Radalph felőli határainak megjárására és a határjelek felállítására, és amikor egy Megyes nevű föld mellett határjeleket kezdtek emelni, Sa[s]war-i Kopaz (dict.) Miklós fia István a hj.-t nem, de Hudaz birtok határjeleinek felállítását, továbbá a birtok elfoglalását és tartását tiltotta, mondván, hogy Hudaz birtok és [V.] István király említett privilgiuma az övé, ezért a királyi ember Istvánt Bereck és Loránd ellenében [1358.] szept. 15-re (ad oct. fe. S. Marie supradictas) a király jelenléte elé idézte. Az oklevelek felmutatása u. László, Miklós fia István fia és törvényes procurator-a úgy nyilatkozott, hogy mivel a hj. idején Hudaz birtok és az említett privilégium is Istváné volt, csak ő az utóbbit hanyagság miatt elvesztette, és így idegenítették el tőle és elődeitől Hudaz birtokot. Erre Miklós c. megkérdezte István fia Lászlót, apja procurator-át, hogy apja [V.] István király privilégiumának elvesztéséről rendelkezik-e tiltakozást és tiltást tartalmazó oklevéllel, mire László igenlően válaszolt, és az oklevél bemutatására időpontot kért. Miklós c. országbíró az oklevél bemutatását [1359.] jan. 13-ra (in oct. fe. Epiph. d. prox. tunc venturis) tűzte ki. Bereck és Loránd ugyanekkor tartoztak bemutatni [V.] István király privilégiumát és Hudaz birtokkal kapcsolatos egyéb okleveleiket. Az országbíró az oklevelek megtekintése u. döntést kívánt hozni a felek között. A határnapon – időközben Zeech-i Miklós Ho. és Da bánja lett, az országbírói tisztség megüresedett – az ügyet királyi oklevél révén [1359.] máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart.) halasztották. Az újabb határnapon – az országbírói honor-t a királyi felség időközben Vgrinus fia Miklós c.-nek adományozta – az ügyet [1359.] okt. 6-ra (ad oct. fe. B. Michaelis arch.), majd Miklós c. halasztó oklevele értelmében [1360.] febr. 26-ra (ad oct. diei Cinerum), majd innen Miklós c. halála miatt királyi oklevéllel (l. 120. szám) máj. 8-ra (ad quind. fe. B. Georgii mart.) halasztották. A határnapon – az országbírói honor-t a király időközben Bebek István c.-nek adományozta – az országbíró az ügyet a felek akaratából júl. 1-jére (ad oct. fe. Nat. B. Johannis Bapt. tunc instantes) halasztotta (l. 465. szám). A határnapon Kopaz (dict.) Miklós fia István az országbíró e. nem jelent meg és 351