Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

a maga, testvére, Miklós, valamint Péter és István nevében az említett Tamás anyja, Anna a győri kápt. megbízólevelével, és bemutatták a győri kápt. jelentését. E szerint a kápt. a nádor parancsára a Benedek fia Lukács felperes részéről kiszálló Tyak-i Sandur nádori ember társaságában István mr.-t, Pál fiai: Tamás és Miklós, László fia István és Salamon fia Péter alperesek részéről megjelenő ........ Mi[hály] nádori emberrel pedig Tamás mr.-t, kanonoktársait küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy a nádor döntéshozó oklevelének értelmében [1359.] jún. 16-án kiszálltak Cher birtokra a felek által vitatott földrészre, a szomszédokat összehívva, a felperes Lukács testvére és procurator-a, Deseu mr., valamint Pál fiai, László fia István és Salamon fia Péter alperesek jelenlétében hj.-t végeztek, és fogott bírák közreműködésével a vitatott birtokrészt haszonvételeivel – 2 sessio hellyel, szántóföldekkel, rétekkel, legelőkkel, cserjésekkel, erdőkkel és másokkal – [9] M.-ra becsülték. Az oklevél bemutatását követően – bár Benedek fia Lukács első nyilatkozata idején mindkét fél a saját örökölt fundus curie-jének mondta azt, a szb.-k, esküdt ülnökök és a congregatio-n jelenlévő összes nemesek állítása szerint pedig mindkét fél Cher birtokon lakik, azt azonban nem tudták, hogy a vitatott rész melyiküket illeti, és a győri kápt. oklevele szerint az a curia, amelyben Pál fiai, István és Péter laknak, egyértelmű határ­jelekkel el van választva, és a kápt. oklevele szerint 9 M.-ra becsülték, a nádor megítélése szerint a vitatott birtokrész ügyében Pál fiainak, Istvánnak és Péternek kell esküt tenni, ezért István nyitrai püspökkel, a szt. teológia mr.-ével, a nagyságos Olivér királyi tárnokmr.-rel, továbbá Gyletus fia János mr. Boymuch-i várnaggyal, Miklós volt nádor fia Jánossal, Sándor fia János királynéi ajtónállómr.-rel és az ország más nemeseivel tanácskozva úgy döntött, hogy Pál fiai: Tamás és Miklós, valamint István és Péter alperesek kilenced magukkal, nemesekkel – akik közül egynek v. kettőnek a szomszédok közül kell kikerülnie, kivéve a Cher-i nemeseket – [1360.] máj. 1-jén (in oct. fe. B. Georgii mart. tunc venturis) a vitatott, 9 M.-ra becsült földrészen az egyik határjelnél, a szomszédok jelenlétében megoldott övvel, mezitláb, fejük fölé földet tartva, a szokásnak megfelelően tegyenek esküt a nádori emberek és a győri kápt. tanúságtevői e., hogy az említett földrész az ő örökölt birtokuk. A nádor felkérte (l. 358. szám) a győri kápt.-t, hogy küldje ki tanúság­tevőit az említett eskütételhez, akiknek társaságában az alább említendő nádori emberek kiszállnak a vitatott földrészre, majd azt követően a földrészt más birtokrészektől határjelekkel elválasztva az alpereseknek iktatják örök birtoklásra, bárki ellentmondását figyelmen kívül hagyva. A kápt. minderről máj. 31-re (ad oct. fe. Penth. tunc affuturas) tartozott oklevelében jelentést tenni, amit a feleknek kellett a nádorhoz visszavinni. A határnapon a nádor színe e. megjelenve egyik részről Cher-i Pál fia Tamás a maga és a többi alperes nevében a győri kápt. megbízólevelével, másik részről ugyanezen Cher-i Benedek fia Lukács bemutatták a győri kápt. oklevelét 2 példányban (l. 398. szám). Az oklevél elolvasása u. – bár Benedek fia Lukács szerint az egyik eskütárs, Geresd-i Dénes fia Mihály csupán Cheer birtoknak volt a szomszédja, nem pedig a vitatott résznek, valamint Dénes fia 316

Next

/
Thumbnails
Contents