Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)
Documenta
552. 1360. jún. 7. Visegrád B[ebek] István c., [I.] Lajos király (H) országbírója értesíti a váradi egyház kápt.-ját: Zeech-i Miklós c. korábbi országbíró oklevele értelmében [1359.] máj. 1-jén (in oct. fe. B. Georgii mart. in a. prox. transacto preteritis) Vgrinus fia Miklós c. volt országbíró jelenléte e. megjelenve Lukács Segesd-i plébános a királyi kápolnaispán megbízólevelével a Loprechzaza-i bíró, esküdtek, polgárok és hospes-ek nevében Deseu fiai: Beke, László és Raphayn, Borsua-i Simon fia Tamás, Gerk ~ Gwrk ~ Gywrk ~ Gyurk fiai: Benedek és Miklós, Péter fia János, Imre fiai: György, Domokos és Jakab és Aby[ch] fia Egyed fiai: Miklós és János ellenében bemutatott 31, különböző évekből származó és eltérő formában kiadott oklevelet. Ebből 3 a Lelez-i konv. birokvisszavételről és hj.-ról, 2 ue. konv. idézésről szóló oklevele volt, egy Tamás c. döntéshozó, 3 Drugeth Miklós c. volt országbíró oklevele, ebből 2 halasztást tartalmazó, a harmadik döntéshozó, továbbá az említett Zeech-i Miklós c. 17 halasztásról szóló, uő. 5 döntéshozó oklevele volt, amelyek tartalmazták a Loprechzaza-i polgárok és hospes-ek keresetét, amint az Vgrinus fia Miklós c. okleveléből kiderült. Ezek szerint Miklós Zeuleus-i plébános, a királyi curia-ból kiküldött speciális királyi ember, Miklós testvér, a Lelez-i konv.-nek a király írásos parancsára kiküldött tanúságtevője és az említett bíró, esküdtek, polgárok és hospes-ek 1353. szept. 10-én (f. III. prox. p. fe. Nat. B. v[irg.], a. d. 1353. preteritum) kiszálltak egy földrészre, amely az említett város határai között fekszik, a szomszédokat összehívva visszavették, majd a Loprechzaza-i polgároknak akarták iktatni, ekkor azonban Simon fia Tamás és Muse-i Péter fia János a maguk, valamint Deseu fiai: Beke, László és Raphayn, Imre fiai: György és Domokos, Leustachius fia Demeter, Abych fia Egyed fiai: Miklós és István és Gerk fiai: Miklós és Benedek nevében a hj.-t nem, de a határjelek felállítását, az iktatást és a földrész elcsatolását tiltották. A királyi ember és a Lelez-i konv. megbízottja az említett nemeseket [1353.] okt. 6-ra (oct. fe. B. Mychaelis arch. [tunc] prox. venturas) a király jelenléte elé idézték a Loprechzaza-i polgárok és hospes-ek ellenében, hogy megadják ellentmondásuk okát. A határnapon Tamás c. országbíró színe e. Simon fia Tamás, Muse-i Péter fia János, Deseu fiai: Beke, László és Raphayn, Imre fiai: György és Domokos, Leustachius fia Demeter, Egyed fiai: Miklós [és Ist]ván és Gerk fiai: Miklós és Benedek nem jelentek meg, és nem is küldtek maguk helyett senkit, amiért bírsággal sújtotta őket az országbíró. Ezt követően a [Lop]rechzaza-i polgárok és hospes-ek Miklós Zeuleus-i plébános, királyi ember, valamint Lőrinc, a Lelez-i konv. officialis-a – akit a konv. a király parancsára küldött ki – társaságában 1354. jún. 16-án (f. II. prox. p. fe. Corporis Christi, a. d. 1354. preterita) kiszálltak az említett földrészre, a szomszédokat öszehívva jelenlétükben azt mint Loprechzaza városhoz tartozó földet, az ország szokásának megfelelően visszavenni, a városhoz csatolni, és annak iktatni akarták, Muse-i Péter fia János a maga és Deseu fiai: Beke, László és Raphayn, Imre fiai: György és Domokos, Demeter fia Lőrinc, Egyed fiai: Miklós és István, Ger[k] fiai: 288