Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

v. kaszálóra, majd azt adja vissza az említett kolostornak és rendnek örök birtoklásra az őket megillető jogon. Az esetleges ellentmondók igazságukat a király jelenléte e. kereshetik. A király inti a címzetteket, hogy másképpen cselekedni ne merészeljenek. D. Bude, f. V. prox. p. fe. Penth., a. d. 1360. Á.: a 680. számú oklevélben. Megj.: Az átíró oklevél szerint a király nagyobbik pecsétjével volt megpecsételve. 511. 1360. máj. 28. Trau A. Nat. eiusdem 1360., Ind. XIII., [I.] Lajos lévén a király (V), Bertalan a püspök, a király parancsára Georgius-i Ferenc királyi lovag (regius miles) a traui c., Gergely [fia] András, János [fia] Dániel, Marinus [fia] András és Ferenc [fia] Máté a nemes bírók, die 28. mensis Maii. A néhai Donát [fia] Miklós, a traui egyház primicerius-a és az említett egyház főesp.-e, [Ja]kab a legatus írásbeli parancsának megfelelően – amit a jelen okirat lejegyzője olvasott föl nekik – Valle de Veneciis-i néhai Simon nepos-ának, Donátnak eladják Bossigeno összes idei, a traui püspökséget illető jövedelmét. Ezeket már több különböző napon kihirdették a communis platea-n, és Donát ajánlotta értük a legtöbbet, azaz 122 arany dukátot. Az összeget az eladótól megkapták, azzal teljességgel elégedettek, és a vevő iránt szavatosságot vállalnak az egyházm. javaival. Actum Tragurii, in loya [!] communis, Maticha [fia] János és Susse-i Péter [fia] Russe tanúk és Michous [fia] Duimus examinator jelenlétében. Lejegyezte Laude-i néhai Tigonus Fülöp [fia] Bernát császári közjegyző, jelenleg traui esküdt. E.: K. szerint a traui kápt. lt. 85. K.: Riceputi–Paulovich-Lucich, Memorie 199. (85. szám); Smič. XIII. 27–28. (20. szám). R.: Riceputi–Paulovich-Lucich, Memorie 199. (85. szám) (olasz nyelvű). 511. 1360. máj. 29. Visegrád Erzsébet királyné (H) értesíti Loránd fia Lászlót: a királyné Scendere-i és Mezees-i jobbágyainak elmondása szerint az általuk régóta használt földeken és erdőkben szüntelenül különféle jogtalanságokat, károkat okoz nekik, és gyakran meg is vereti őket. A királyné megparancsolja, hogy jobbágyait semmiféle módon ne zaklassa, ha úgy gondolja, hogy az említett földekben és erdőkben része van, akkor igazságát az ország más nemeseinek módjára a király curia-jában keresse, másként cselekedni ne merészeljen. D. in Wyssegrad, f. VI. prox. p. fe. Penth., a. d. 1360. E.: Dl. 64 057. (Kapy cs. lt. 51.) Papír. Kissé vízfoltos. Hátoldalán vörös viaszba nyomott gyűrűspecsét töredékei. 269