Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

(in oct. fe. B. Georgii mart. prox. preteritis) kiszálltak a Fenyesfelde határain belül fekvő Jacabfyajanusfalua, Leakfalua és Possalaca birtokokra, továbbá a Zala m.-i Cheplak, Reznuk, Baxafalua, Zenthandras és Boryh birtokokra, a szomszédokat összehívva, a felek jelenlétében azokat 132 M. dénár értékűre becsülték. D. 4. die possessionarie estimationis supradicte, a. d. 1360. E.: Dl. 4944. (NRA. 1539. 7.) Kissé vízfoltos és szakadozott. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, benne Mile névalak, utalás arra, hogy a király a jelentést máj. 31-re (ad oct. fe. Penth.) kérte. Más egykorú kéz írásával az ügy további halasztására utaló feljegyzés, kerek zárópecsét töredéke, szalagja. 391. (1360.) máj. 4. Ancona Egyed Sabinensis-i püspök, az apostoli szék legatus-a a jelen oklevéllel tanúsítja, hogy [Ugolinus] spalatói érsek és clerus-a a Florentinis egyházm.-i Podiobonaci-i Jakab [fia] János révén 45 valós súlyú jó aranyft.-ot és 24 bolognai solidus-t adósság címén megfizetett, ebből 5 ft.-ot és 24 bolognai solidus-t a legatio 4. éve után járó procuratio fennmaradó részeként, és 40 ft.-ot az 5. év procuratio-ja címén, ezért őket felmenti ezzel kapcsolatos kötelezettségük alól. Ennek tanúságtételéül a jelen, pecsétjével ellátott oklevelet adja ki. D. Ancone, die 4. mensis Madii, VI. Ince pápasága 8. évében. A legatus kincstartói: Márton [fia] János és [Alfonz] fia Péter. E.: K. szerint a spalatói kápt.-ban XVI. 1. 53. K.: Smič. XIII. 20. (14. szám) (1300. évi keltezéssel). 392. 1360. máj. 4. Ragusa A. d. 1360., Ind. XIII., die 4. mensis Madii. Zavarnigo-i Miklós, a Ragusa-i communa rector-a a kistanáccsal együtt megbízza Tuodorus kancellárt, hogy menjen el a római curia-ba, adja át levelüket, majd Ragusa-t a főpapok jóindulatába ajánlva addig maradjon ott, míg azok nem választanak nekik érseket. Ha dalmát, albán, velencei v. Ragusa-i akarja megszerezni az érseki méltóságot, azt bármi módon akadályozza meg. Ha azok közül a püspökök közül akarná valaki magát bevezettetni a méltóságba, akiről valami rosszat tud, akkor azt közölje a pápával és a kardinálisokkal, és mutassa be a Cursolensis-i püspök levelét is. E.: K. szerint Lettere e commissioni di Levante. vol. 1359–1380. f. 15. a. Libri reformationum II. 290–291. K.: Smič. XIII. 19. (13. szám). 198