Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)
Documenta
283. 1360. ápr. 13. Szentmárton Gekch mr. Turuch-i c. és a 4 szb. jelentik [I.] Lajos királynak (H): midőn ápr. 13-án (f. II. prox. p. oct. fe. Pasche) a király parancsának megfelel ően Szentmárton (S. Martinus) faluban congregatio-t tartottak az összes nemes és közrendű számára, Neczpal-i Imre fia György Gyula ~ Giula fia János, e János fiai: Miklós és Mihály, továbbá rokonaik ellenében előadta, hogy Gyulahaza-i Giula fia János, fiai és rokona, Jakus 1357. okt. 5-én (f. V. prox. p. fe. B. Mychaelis arch., cuius nunc tertia adveniret revolutio annualis) apját, Imrét – miközben az Szentmárton faluból haza felé tartott – az országúton minden ok nélkül, előre megfontolt szándékkal kegyetlenül meggyilkolták. Ennek igazolására György bemutatta a nyitrai kápt., a Turuch-i egyház konv.-je és a Turuch-i alispán és a szb.-k vizsgálatról szóló 1357. évi (a. d. 1357.) okleveleit, amelyekből kiderül: a nyitrai kápt. és az említett konv. emberei, két nemes szb. és a királyi emberek Turuch m.-i nemesek és közrendűek kiváltképpen Sabokrek falu, amely mellett elkövették a tettet, szomszédai, valamint a Varalya faluban tartott congregatio-ra összegyűltek – körében vizsgálódva megállapították az igazságot, ami szerint minden a fent említett módon zajlott le. György kérésére ezt a 12 esküdt és a 4 szb. hitükre, a Szentkorona iránti hűségükre, az élő kereszt fáját megérintve esküvel erősítették meg. Ennek hallatára Turan-i Francyus fia Péter a Turuch-i egyház konv.-jének megbízólevelével János fiai: Miklós és Mihály nevében bemutatta a király itt átírt márc. 19-i oklevelét (l. 202. szám). Az oklevéladók kérdésére Péter procurator megbízóit a fentiekben ártatlanoknak mondta, de állítását háromszori kérdésre sem vizsgálatról szóló, sem más oklevéllel nem tudta bizonyítani, míg György állításait oklevelekkel igazolta, ezért az ügyet a király jelenléte elé terjesztik máj. 31-ére (ad oct. fe. Penth. prox. nunc affuturas). D. die et loco prenotatis, a. d. 1360. E.: Dl. 63 073. (Justh cs. lt. 17.) Papír. Kissé vízfoltos, szakadozott és hiányos. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, benne Dyula, Dyulahaza névalakok, egy zöld és 4 természetes színű, kerek zárópecsét töredékei. Más egykorú kéz írásával az ügy további halasztására utaló feljegyzés. Az oklevél alján az elégtelen bizonyítékokra vonatkozó feljegyzés. R.: Justh. 20–21. (31. szám). 284. 1360. ápr. 13. Loránd fia János mr., a nagyságos Konth Miklós nádor Vasvár m.-i alispánja és a szb.-k hírül adják, hogy amint ápr. 13-án (f. II. prox. p. oct. fe. Passce d.) ítélőszéket tartottak, színük e. megjelenve Carrathfeulde ~ Corrathfeulde-i Hada fia Miklós fia Konrád Corrathfeulde birtokon egy tagban lévő 12 hold szántóföldjét, amelyet Ke-ről egy ösvény, Ny-ról pedig egy cserjés határol, ápr. 12-től (a presentibus oct. fe. Passce d. nunc prox. preteritis) számított 3 évig, azaz 2 teljes évre a szintén személyesen megjelent Corrathfeulde-i István fia Lőrincnek 149
