Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

187. 1360. márc. 18. Visegrád [I.] Lajos király (H) annak a pernek a tárgyalását, amelyet korábbi halasztó oklevele (l. 163. szám) értelmében márc. 11-én (in die medii Quadr.) az országbírói honor Vgrinus fia Miklós c. halála folytáni üresedése idején a király jelenléte e. egyik részről Kanysa-i Lőrinc fia János mr. – aki helyett Kerechen-i Beken jelent meg a zalai konv. megbízólevelével – viselt a másik részről érintett Moruchhel-i Miklós fia Farkas mr. – aki Basou képviselt ue. zalai konv. megbízólevelével – ellenében az említett Moruchhel faluban szedett vám ügyében, bár a határnap már lejárt (licet terminus dicte diei medii Quadr. completus fuerit), a felek procurator-ainak akaratából máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart. nunc venturas) halasztja a jelenlegi állapot fenntartása mellett. D. in Wyssegrad, 8. die termini prenotati, a. d. 1360. E.: Dl. 4932. (NRA. 1698. 102.) Erősen vízfoltos és szakadozott. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, benne Kanisa névalak, más egykorú kéz írásával pro a Beken de Kerechen cum Halad comitatus Zalad[iensis] feljegyzés, vörös viaszba nyomott gyűrűspecsét töredékei, szalagja. 188. 1360. márc. 18. Az erdélyi egyház kápt.-jának színe e. megjelenve egyik részről Miklós fia Miklós és Jakab fia Péter Gereend ~ Gerend-i nemesek, másik részről Evrke-i Zopus (dict.) Miklós, előbbiek előadják, hogy Zopus Miklós több oklevelet, közük [IV.] László király (H) és a kápt. birtokaikra vonatkozó privilegiális oklevelét (l. Reg. Arp. 3545. szám és Anjou-oklt. V. 291. szám) elvette tőlük, ők pedig azokat nem követelték vissza, most azokat hiánytalanul visszaadta nekik, ezért őt és utódait felmentik ezekkel kapcsolatban. Mivel Zopus Miklós az okleveleket saját jószántából adta vissza, ezért ők Evrke birtok elődeik által elismert határait – amelyeket a kápt. és a Kolusmonustra-i konv. Zopus Miklós által bemutatott oklevelei tartalmaznak – ők is elismerik, és vállalják, hogy őt, valamint utódait e határok között megtartják, ha ezt idővel vonakodnának megtenni, akkor a határjeleket büntetés terhe mellett saját költségükkel és fáradságukkal kell felállítaniuk, amit ők a jelen oklevél tanúsága szerint önként vállaltak. D. in oct. medii Quadr., a. d. 1360. E.: Dl. 73 680. (Teleki cs. marosvásárhelyi lt. 131.) Teleki I. szerint hártya. Kissé szakadozott. Hátoldalán 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, kerek zárópecsét apró töredékei. Má.: Dl. 73 632. (Teleki cs. marosvásárhelyi lt. 115.) (18. sz.-i egyszerű Má.-ban) (1306. márc. 16-i keltezéssel). K.: Teleki I. 112–113. (73. szám); Doc. Rom. Hist. C. XI. 480. (463. szám). R.: Anjou-oklt. II. 21–22. számok között; Erdélyi Okm. IV. 45–46. (27. szám). Ford.: Doc. Rom. Hist. C. XI. 480–481. (463. szám) (román nyelvű). 101