Papp Róbert: Anjou–kori Oklevéltár. XLII. 1358. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

Tá.: Garai Mikl�s nádor, 1382. aug. 16., Dl. 4699. (MKA. NRA. 1699. 26.) Eml.: az 1044. szám� oklevélben. K.: AO. VII. 372-373. (206. szám). Megj.: Eml. szerint E.-je privilégium volt. 1050. 1358. szept. 19. Visegrád Zeech-i Mikl�s c., [I.] Lajos király (H) országbír�ja, a Turuch m.-i honor birtokosa tudatja a [gyula-]fehérvári kápt.-nal: Ilye-i András fa: Sándor mr. a maga és testvére (fr. suus)

Irineus nevében kérte, hogy vezessék be ̋

oket az illetéktelen�l Mikl�s testvér, Bulch-i apát kezére ker�lt Arad m.-i birtokaik, ti. Banligeth, Kalynhaza, Felsozamsor, Olsozamsor birtokuk uralmába, amennyiben nem t�rténne ellentmondás. Ennek nyomán az országbír� tan� állítására utasítja a címzett kápt.-t, Benedek mr. v. Pál országbír�i jegyz ̋

ok, királyi emberek valamelyike mellé, hogy a kik�ld�ttek a szomszédok és az említett apát

jelenlétében visszavegyék a mondott birtokokat, majd hj.-ukat k�vet ̋oen iktassák azokat Sándor és Irineus számára, ha nem t�rténik ellentmondás. Az esetleges ellentmond�kat a

királyi jelenlét elé kell megidézni András fai ellenében, végezet�l a t�rténtekrol ̋ a kápt.

írásos jelentéstétellel tartozik a királynak. D. in Wysegrad, f. IV. prox. p. Nat. virg. glor., a. d. 1358. E.: Dl. 29 688. (Gyulafehérvári kápt. o. lt. Cista com. Máramaros 4. 50.) Papíron; hátlapján azonos és �jkori kézírásokkal tárgymegjel�lés; kerek zár�pecsét maradványai, bevágásai. K.: Krass� III. 42-43. (30. szám); Doc. Rom. Hist. C. XI. 330-331. (319. szám) (román fordításban is). R.: Erdélyi Okm. III. 365. (1044. szám). 1051. 1358. szept. 20. A Kolosmonostora-i konvent 1358. szept. 20-án (in vig. fe. B. Mathei ap. et ew., a. d. 1358.) kelt privilégiuma szerint színe e. megjelentek egyik részr ̋ol András erdélyi vajda, Zonuk-i c. és fai: Gy�rgy és Imre mr.-ek, a másik részr ̋ol pedig a vajda Baluanus-i várnagyai, Zekel (dict.) Péter és Zekel (dict.) Gy�rgy, s az el ̋

obbiek olyan bevallást tettek,

miszerint Chazlou birtokuk felét, amelyet Lazar-i Tamás fa: Jánost�l zálogba vétel �tján

szereztek meg,odaadjákanevezettvárnagyoknak érdemeik ésh ̋uszolgálataikjutalmául

annak minden haszonvételével egy�tt olyan kik�tés mellett, hogyha a birtokfelet a j�vo- ̋ ben Tamás fa: János v. fai ki akarnák váltani t ̋

ol�k, akkor erre biztosíttassék számukra a lehet ̋

oség. Tá.: Szepesi Jakab országbír�, 1378. máj. 12., Dl. 77 699. (Zichy cs. zsélyi lt. 214. B. 50.) K.: Z. IV. 634. (497. szám). R.: Erdélyi Okm. III. 365. (1045. szám). 1052. 1358. szept. 20. A [székes-]fehérvári egyház kápt.-ja János fa: Petheu és Deme fa: Lukács (Lucach)

Nogberen-i nemesek 1358. szept. 15-én (a. d. 1358., videlicet in oct. fe. Nat. B. virg.)

el ̋ opecséttel ellátott priviléoadott kérése és oklevél-bemutatása alapján autentikus f�gg ̋ giumában átírja és meger ̋

osíti a néhai Erzsébet királyné (H) 1289. okt. 17-én kelt nyílt oklevelét[, amelyben az engedélyezi a Nogberen falubeli harcos jobbágyok számára,

hogy a veszprémi egyház jobbágyainak sorába álljanak]. D. a. d. Incarn., supradicto XII.

Kal. mensis Sept. [!]. Tatamér lévén a prépost, János az énekl ̋

o-, Márk az olvas�kanonok és Mikl�s a dékán. E.: Veszprémi kápt. mlt. Nagy-és Kisberén 10. (Df. 200 945.) Hártyán; hátlapján �jkori kézírással tárgymegjel�lés; alul f�gg ̋

opecsét v�r�s és sárga zsin�rja, pecsétje elveszett. K.: – R.: Veszp. reg. 199. (501. szám). Megj.: Erzsébet királyné oklevelét l. Reg. Arp. duc. regin. 231. szám. 390