Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
tartalmazza —, és ezek tulajdonában a mondott egyházat örökre megerősíti. Ennek bizonyságára függőpecsétjével ellátott oklevelet bocsát ki. D. in curia nostra, sub castro Boboch, in fe. OO. SS., a. d. 1356. Á.: XI. Gergely pápa, 1375. okt. 31. ASV. Reg. Av. v. 197., f. 263v (Df. 291 030.). K.: Thallóczy 60-61. (6. szám) (Á.-ról). 586. 1356. tiov. 1. Az egri egyház kápt.-ja jelenti [I.] Lajos királynak (H): a király itt átírt, aug. 3-án kelt parancslevelében (/. 444. szám) foglaltaknak eleget téve Kis (Parvus) Jakab királyi ember társaságában tanúul küldte ki az egri egyház Szt. Erzsébet-oltárának mr.-ét, Péter papot, akik visszatérve egybehangzóan jelentették, hogy okt. 27-én (in vig. fe. BB. Symonis et Jude ap.) a Borsod m.-i Olnad birtokra mentek, ahol a törvényesen összehívott határosok és szomszédok — különösen pedig Ábrahám (Abram) fia: János és Miklós fia: János Peturi-i nemesek — jelenlétében bejárták a birtokok határait minden tartozékaikkal és haszonvételeikkel együtt, majd beiktatták azok tulajdonába Zudar (diet.) Péter mr.-t és fivéreit, valamint örököseit örök birtoklásra, mivel senki nem emelt ellentmondást. D. in die fe. OO. SS., a. supradicto [1356.]. Á.: 1. Lajos király, 1357. márc. 5. Dl. 4626. (NRA. 1538. 24.). K.: — 587. 1356. nov. 1. Visegrád Zeech-i Miklós c., [I.] Lajos király (H) országbírája, Turuch m. c.-e tudatja: Albert mr., a királyné különös (specialis) jegyzője az országbíró korábbi halasztó levelében (l. 552. szám) foglaltak értelmében okt. 13-án (in quind. fe. B. Mychaelis arch.) megjelent színe e. a pannonhalmi Szt. Márton-egyház (ecclesie S. Martini de Sacro Monte Panonie) apátja, Szigfrid (Seffridus) ellenében és elpanaszolta, hogy az apát az ő és Urs-i jobbágyainak a pannonhalmi Szt. Márton hegyen termő szőlőjéből készült borának minden egyes hordója (tunella) u., szüret idején 36 dénárt, metszéskor pedig 16 dénárt v. azzal egyenértékű ajándékot követel, mégis szüret idején a panaszos és jobbágyai hordónként (de qualibet tunella vini) 12 dénárt és a jogos tizedet voltak kötelesek megfizetni, aminek okát (hogy az apát szüretkor 36 dénárt, metszéskor pedig 16 dénárt követel) tudni akarja. Ezt hallva az apát képviseletében — annak ügyvédvalló levelében meghatalmazva — eljáró deák (litteratus), István mr. azt válaszolta, hogy attól az időtől kezdve, mióta a Szt. Márton hegy területén szőlőt ültetnek, a Szt. Márton monostor apátjainak minden idegen, akinek azon a helyen szőlője van valamennyi hordó bor u. szüretkor 36 dénárt, szőlő metszés idején pedig 16 dénárt - a hegyjog szerint- valamint tizedet volt köteles fizetni, így a jelenlegi apát is ugyanezt követeli. Arra vonatkozóan, hogy az elődök is így jártak el bemutatta a néhai Tamás c., 345
