B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
449 polgárokat és hospeseket jóakaratába fogadva, hogy nyugalmukban megnyugodjon és számosságuknak örvendezzen, a Márton által előadott kérésüket jóváhagyja és a város határain belül fekvő földeket, hegyeket és erdőket átengedi a polgároknak és hospeseknek örökre – Ruden királyi falu kivételével, mely nem tartozik a város alá és mely-nek Cykow mest er rendezése szerinti szántóföldjeit, rétjeit és az erdőkből a saját használatukra kivágható fáit nem óhajtja a falutól megtagadni. Erről kettős és autentikus pecsétjével megerősített privilégiumot bocsájt ki. D. Miklós zágrábi püspök, a királyi aula alkan cellárja keze által, a. d. 1355., 13. Kal. Jan., uralkodásának 14. évében. Méltóságsor: Miklós esztergomi érsek, a kalocsai szék üresedésben, Domonkos spalatói érsek, Miklós egri, András erdélyi, Demeter váradi, Tamás csanádi, Miklós pécsi, János veszprémi, Kálmán győri, Mihály váci, István fr. nyitrai, Tamás fr. szerémi püspök, a boszniai szék üresedésben, Balázs fr. knini püspök, Miklós nádor és a kunok bírája, Kont Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i ispán, Chykow tárnokmester, Zeech-i Miklós országbíró, Miklós Machow-i, Miklós egész Sclauonia és Ho. bánja, Leukus asztalnokmester és pohárnokmester, Dénes lovászmester, Tamás ajtónállómester és Móric fia Simon pozsonyi ispán. A. E.: ŠA v Žiari nad Hronom Pobocka Nová Baňa. Újbánya város levéltára, Újbánya város tanácsa Oklevelek 3. (Df. 268 993.) Hártya, kopott, sérült. Két függőpecsét sodrata látszik. I. Lajos király 1364. ápr. 22-i megerősítő záradékával. Á.: II. Ulászló, 1496. jún. 15. > I. Ferdinánd, 1550. márc. 10. HHStA. Handscriften-abteilung: Ungarische Akten 334.L.4.17. (Df. 276 183.) (átíró oklevél újkori másolatában) Má.: ŠA v Žiari nad Hronom Pobocka Nová Baňa. Újbánya város levéltára, Újbánya város tanácsa Oklevelek 2. (Df. 268 992.) (Egyszerű, újkori.) K.: Csánki D.- Relković N., LK . 2. (1924) 87–89. 755. 1355. dec. 20. Zágráb Margit, egész Sclauonia, Ho. és Da. hercegnője tudatja, hogy a zágrábi káptalan a tudomására hozta, hogy Acha nembeli (de genere) Lukács fia Endrey (nobilis vir) testben erőtlenül, de ép elmével a domonkos testvérek zágrábi kolostorában időzve Zlaunouch ne vű, a püspöki és a káptalani birtokok és földek között fekvő falvát sok egyházi és világi személy jelenlétében a zágrábi egyházra hagyta kegyes indíttatásból. Az egyház a falvat sok évig békében bírta, de később Miklós egész Sclauonia néhai bánja a falvat a káptalantól hatalmaskodva elvette és Medwe várához csatolta. A káptalan azt kérte a hercegnőtől, hogy a falvat adja vissza a káptalannak Isten, Szt. István és Szt. László királyok iránti tisztelet, valamint néhai férje, István, Sclauonia, Ho. és Da. herc ege lelkének üdve miatt és azért, mert István herceg Zágrábban tartózkodva a fia, János születése felett érzett öröme okán megígérte, hogy a káptalannak birtokaiból nagy értékű adományt tesz, de halála miatt ezt már nem tudta teljesíteni. Miután a fentieke t egyházi személyek és azon részek nemesei és különösen az Acha nembe tartozók megerősítették és a hercegnő tanácskozott báróival, a káptalan kérésére a falvat visszaadja nekik minden tartozékával és haszonvételével (ahogyan korábban is bírták) örökre, azzal a szabadsággal, amivel a többi birtokaikat is tartják. A hercegnő
