B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)

DOCUMENTA - Regeszták

421 E.: Dl. 4561. (MKA. NRA. 606.19.) Hártya, középső részén vízfoltos, nehezen olvas­ható. Hátlapon pecsét körvonala, felette kancelláriai jegyzet ( Relatio Nicolai woyuode. ) és későbbi kézzel írott, latin nyelvű tartalmi kivonat. K.: F. IX/2. 382 –383. (185. szám) (Kaprinai István másolatgyűjteménye alapján); Mészáros O., Visegrád 119–120. (16. szám). R.: Wertner, Grafen von Mattersdorf 54. (német nyelvű, F. alapján); Pest m. 65. (341. szám); Bakács, Pest megye 205. (708. szám). 713. 1355. nov. 29. Az egri káptalan tudatja, hogy [I.] Lajos király oklevelének kézhezvétele után Dragh comes, Bedeuhaza-i oláh (Olachus) királyi emberrel tanúságtevőül kiküldték János sacerdos­t, egyházuk Szt. László király-oltárának mesterét a Máramaros kerületbeli Gywlahaza és Nyres birtokok megszemlélésére, bejárására, határaik felemelésére és Gywla fia Dragus oláh, valamint fr.-ei részére való iktatására, akik a káptalanba visz­szatérve egybehangzóan elmondták, hogy okt. 22-én (f. V. an. fe. S. Demetrii mart.) kiszálltak Gywlahaz és Nyres birtokokra és azokat a szomszédok és határosok össze­hívása után régi határai mentén bejárták, a régi határok mellett újakat emeltek, majd a szomszéd birtokoktól elválasztott birtokokat tartozékaikkal és haszonvételeikkel együtt Gywla fia Dragus oláhnak, fr.-einek, valamint örököseiknek iktatták és hagyták örökre azzal a joggal, amivel hozzájuk tartozik, ellentmondás nélkül. Gywlahaz és Nyres birtokok határai a királyi ember és a káptalani tanúságtevő jelentése szerint: Maramaruspatok folyó, havas hegyek, közút (strata publica), két földjel, hegy, két újólag állított földjel, nagy erdő, tölgyfa alatt újólag állított földjel, Fuzpatak meder (alveus), ösvény mindkét oldalán földjelet emeltek, közút (strata publica), tölgyfa alatt újólag állított földjel, Hydegkwth nevű forrás (fonticulum) mellett újólag állított föld­jel, Soospathak folyó, sókút (fodina salium), hegy gerince, földjel, Nadaspathak folyó forrásánál földjel, másik földjel egy réten a Zekfew nevű hely mellett, Magurina, Maramarus folyó, földjellel körülvett Rakathya-nak nevezett bozótos, Egrwspa thak folyó, Kuhath hely, Fuisses mezw mezőcske (campisculum), Bykus hely, hegy gerin­cén földjel, Maramarus folyó. A káptalan a fentiekről autentikus függőpecsétjével megerősített és chirographált oklevelet állít ki. Méltóságsor: László prépost, Imre lector , Sándor cantor, Konya custos, Domonkos Borsua-i, András Zemlin-i, Miklós Zabolch­i, Miklós Pata-i, Benedek Pankota­i, Mihály Heves-i és László Borsud-i fő­esperesek. D. in vig. fe. S. Andree ap., a. d. 1355. Amikor [I.] Lajos a király (H), Miklós az esztergomi érsek, a kalocsai szék üresedésben, [Miklós] az egri püspök. Á.: 1. Egri káptalan, 1464. okt. 4. Dl. 39 074. (MKA. NRA. 1814.154.) 2. Leleszi konvent, 1764. márc. 9. Székely Nemzeti Múzeum: Barabás Samu gyűjteményének elpusztult okleveleiről készült mikrofilmek 10. (Df. 247 886.) (Eltérő névalakok: Gyulahaza, Hidegkut, Nadaspatak, Egruspatak, Tuises mező, Zekfeu Rakatya Kuhat.) K.: Máramaros 35–37. (18. szám); Doc. Trans. C. X. 375–378. (353. szám) (román nyelvű fordítás is) (mindkettő Á2. alapján). R.: Doc. Val. 131 –132. (95. szám).

Next

/
Thumbnails
Contents