B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)

DOCUMENTA - Regeszták

422 Megj.: Á2. szerint eredetije hártya volt. 714. 1355. nov. 29. A Clusmustra-i Boldogságos Szűz-monostor konventje tudatja, hogy megjelent előttük egyrészről Kalyan-i Mannus a maga és a konvent megbízólevelével fr. -e, Bertalan ne-vében, másrészről ifjabb (iunior) Wos (dict.) Miklós mester és Mannus elmondta, hogy szükségtől szorongatva azt a két házsort (strata) (Dyos birtokon a Cepegeu nevű ároktól kezdve), melyet már korábban elzálogosított Deme Tyborchteleke-i nemesnek a ká pta­lan nyílt oklevelével, most elzálogosítja Wos (dict.) Miklós mesternek ugyanazon ha­táridőre, 400 garasért. Kikötötték, hogy a kiváltás idején a 2 házsort Deme-től csak a maguk vagy Wos (dict.) Miklós mester pénzén válthatja ki. Ha saját pénzén ki tudja váltani, akkor a kiváltás napján a 400 garast halogatás nélkül tartoznak Wos (dict.) Mik­lósnak megfizetni. Ha megfizetni nem tudják, akkor bírság nélkül (absque iudicio gra­vaminis birsagii) az összeg kétszerese terhelje. Deme-től a két házsorért a zálogosítás okán nem kérhet többet, mint a zálogösszeg. D. domin. an. fe. B. Andree ap., a. d. 1355. Á.: 1. Kolozsmonostori konvent, 1361. jan. 1. után Dl. 26 980. (Erdélyi országos kormányhatósági lt.-akból, KKOL, Cista comitatuum KOLOZS K.20.) 2. Á1. > Kolozsmonostori konvent, 1839. jún. 18. (Ue. jelzet alatt, újkori, egy­szerű.) K.: AO. VI. 395 –396. (254. szám). Doc. Trans. C. X. 378-379. (354. szám) (román nyelvű fordítás is). R.: Erdélyi okm. III. 298-299. (817. szám). 715. 1355. nov. 29. Visegrád Zeech-i Miklós comes, [I.] Lajos (H) király országbírája és Turuch megye honorbir­tokosa tudatja, hogy néhai Drugeth Miklós comes országbíró okleveléből megtudta, hogy perhalasztó oklevelének megfelelően máj. 1-jén (in oct. fe. B. Georgii mart.) Chermenye ~ Chemernye-i István fia Domonkos megjelent bírói színe előtt Lezna ~ Leezna-i János fiai: Miklós és László ellenében és elmondta, hogy Zemplén megye alispánja és szolgabírái színe előtt az atyja, István Lezna birtokot és János fiai Cher­menye birtokukat egymással elcserélték olyan módon, hogy atyja Leezna-t, valamint Vola ~ Wola és Rachkach nevű birtokokon lévő két részét adta át János fiainak Cher­menye­ért, valamint a Vola és a Rachkach birtokokon lévő részeikért. Azonban, ha jogszerűen lehetséges, akkor ő ezt a Zemplén megye színe előtt létrehozott birtokcse­rét nem akarja megtartani, hanem az atyja által átadott birtokrészeket szeretné vissza­kapni és bemutatta Zemplén megye hatóságának oklevelét a birtokcseréről. János fia Miklós személyesen előállva a maga, valamint a Lelez-i konvent megbízólevelével képviselt fr.-e, László nevében megerősítette, hogy a birtokcsere a fenti módon ment végbe közöttük és Domonkos atyja között. Mivel a birtokok adásvételét, cseréjét és zálogosítását az ország szokása (consuetudo) szerint nem alispáni és szolgabírói, ha­nem királyi, nádori, országbírói vagy káptalani, illetve konventi oklevéllel szokták megtenni, és a fenti birtokcserét Zemplén megye alispánjának és szolgabíráinak okle­velébe foglalták az ország szokásával ellentétesen (contra consuetum modum et usum

Next

/
Thumbnails
Contents