B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
413 703. 1355. nov. 22. A nyitrai káptalan jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy Zeech-i Miklós comes országbíró és Turuch megye honorbirtokosának bírói döntését tartalmazó oklevelének megfelelően Nemchyn-i György királyi emberrel kiküldték maguk közül tanúságtevőül Jakab mestert – Forgach (dict.) András mester felperes részére – , Hynd-i Iuan fia János királyi emberrel pedig Balázs mestert (Anda alperes részére) a felek között vitatott Zelepchen birtok határainak megszemlélésére és bejárására, akik onnan a káptalanba visszatérve a felek jelenlétében egybehangzóan elmondták, hogy nov. 18-án (in oct. fe. B. Martini conf.) az összehívott szomszédok és határosok, valam int a felek jelenlétében kiszálltak Zelepchen birtokra, és először a káptalan régi pecsétjével megerősített privilégiuma szerint, majd a [II.?] András király eredetiben bemutatott privilégiumában foglalt határok mentén bejárták. A határok, ahogyan Forgach András mutatta a káptalan privilégiuma alapján: Deruenche folyó mellett kezdődik, szántóföldek között halad egy holdnyi távolságra, jó (bona) földjel a bozótosban, ahol a káptalani privilégium szerint erdő van; innen keletre haladva egy határ újonnan elszántott helyét mutatta meg nekik, de arról, hogy itt tényleg volt-e határ vagy sem, nem derült ki a teljes igazság; a káptalan privilégiumában erdőként említett bozótos végében egy hasonló helyet mutatott. Fél holdnyi távolságra a wlgariter mege-nek nevezett egész jó (satis bona) régi földjel; másik földjel, harmadik földjel, Heththe folyónál földjel, a Heththe folyón túli földjel, a mege mellett halad, Sytwa ~ Sitwa folyónál földjel, a Sitwa másik partján északra halad; a parton távolabb a káptalan privilégiuma földjelet említ, de ott nem volt. Iuanka comes árka, liget, hegy, a hegy oldalán a határ annak a csúcsára ér, hol egy nagyon alacsony földjel, nagy út Nyuegh birtok szomszédságában. A birtok bejárása után Ipolitus fia Mykou a Gron melletti (de iuxta Gr on) Szt. Benedekmonostor konventje megbízólevelével a konvent nevében Zelepchen birtokon megjelenve elmondta, hogy a birtok a monostoré volt, most is hozzá tartozik és erről a konventnek oklevelei vannak, a határok pedig nem Forgach András határai, de a birtokokat elválasztják egymástól és László apát állította őket. Egyúttal Forgach Andrást a birtok megszerzésétől, Anda-t pedig annak elidegenítésétől eltiltotta. A határok, ahogyan [II] András király privilégiuma alapján Anda mutatta: Nyuegh folyó mellett a hegyen, a már említett nagy út mellett a bozótosban, földjel, ahol András király privilégiuma három földből emelt halmot (tres monticulos de terra erectos) említ határként, a privilégium által Poklus Werem-ként említett völgy, szántóföldek melletti réten elhelyezett határjel, Sitwa folyó, telkek, növendék gyümölcsfák, Hethcha folyó, nagy útnál lévő határjel, az út mellett lehelyezett folyamatosan földjelek, Dervenche folyó, ezen átkelve a mindkét Zelepchen birtokot magába foglaló határ a Kysherestyen-i ne mesek birtokának határihoz ér. A Forgach András által mutatott határok Zelepchen birtokot a Gron melletti Szt. Benedek-monostor szintén Zelepchen nevű birtokától választják el, az Anda által mutatott határok pedig Zelepchen birtokot Mykou Jouka nevű birtokától. D. die dom. p. fe. B. Elizabeth, a. d. 1355. E.: Dl. 58 542. (Forgách cs. lt. 177.) Papír. Hátlapján külzet ( Serenissimo principi domino Lodouico Dei gratia regi Hungarie illustri domino suo pro Andrea dicto Forgach contra Anda super reambulatione metarum possessionis Zelepchen in-
