B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
366 a vitás földet, Seunuald és Ryhuald falvakat, nemkülönben a két kápolnát Peryn-i Miklós comes fiainak: Miklós és Pál mestereknek és Peryn-i István fia Jánosnak iktatták és hagyták örökre, azon határok mellett, melyek [I.] Károly középső pecsétjével megerősített privilégiumában olvashatóak és általuk meg lettek újítva, valamint két szükséges helyen felemelve a vitatott föld Bardfa várostól való elválasztása során. A Kabalafelde birtokot Bardf a városától elválasztó határok: Akal nevű előhegy (promontorium), a Lukouicha folyó Sarpatak folyóba való beömlése, a folyó partján egy vlgo Bikfa levágott (abcisa) fa helyén két régi, megújított földjel, hegy, a hegy csúcsán ismét két megújított földjel, a Bask nevű folyó forrásánál két régi, megújított földjel, völgyben másik, szintén Bask nevű folyónál két régi, megújított földjel, hegy, a Bardfa-ra menő nagy út mellett két régi, megújított határjel. Az újonnan emelt határjelek sora, melyek a Kabalafelde birtok határai között fekvő Ryhuald birtokot különítik el Bardfa-tól: Lukauicha folyó, ezen folyó leágazása a Kystarcha folyóból, Lukouicha folyó mindkét partján Ryhuald birtok határa felé két határjelet emeltek, a folyó két partján két másik határjelet e meltek, Akal előhegy (promontorium). Az országbíró röviden összefoglalta a szepesi káptalan okleveléből megismert eskütétel és iktatás folyamatát és az abban olvashatóak miatt bírótársaival – Miklós zágrábi püspökkel, a királyi aula alkancellárjával, János veszprémi és István nyitrai püspökkel, Gergely váradi custossal, Konth (dict.) Miklós erdélyi vajdával, Peteuch fia Miklós volt vajdával, Bubek (dict.) István és György liptói ispánokkal, Sándor fia János Gyumus-i várnaggyal és más nemesekkel – a Bardfa-i polgárokat a vitatott föld jogtalan igénylése miatt annak becsértékében, azaz 70 márkában – mely kétharmad részben az országbírót és egyharmad részben a peres ellenfelet illeti – marasztalja el és a vitatott földet a szepesi káptalan oklevelébe foglalt és az országbíró jelen privilégiumában olvasható határokkal Peryn-i Miklós comes fiainak: Miklós és Pál mestereknek, István fia Jánosnak és örököseiknek ítéli azzal a joggal, amivel a fenti oklevelek alapján hozzájuk tartozik, a Bardfa-i polgárokra pedig ez ügyben örökös hallgatást mérve. Minderről az országbíró függő- és autentikus pecsétjével megerősített privilégiumot ad. D. in Wissegrad, 12. die oct. fe. B. Michaelis predict., a. d. 1355. E. 1–2.: ŠA v Poprade Pobočka Bardejov. Bártfa város lt.: Középkori gyűjtemény 16. (Df. 212 693.) Hártya, mindkét oklevélen függőpecsétre utaló sodrat látszik. R.: Iványi, Bártfa 3. (16. szám). 610. 1355. okt. 17. Visegrád Zech-i Miklós comes, [I.] Lajos király (H) országbírája és Thuruch megye honorbirtokosa tudatja, hogy Nylas-i Máté fia János a király perhalasztó oklevelének megfelelően okt. 6-án (in oct. fe. B. Mychaelis archangeli) előtte megjelenve Lak-i Bekus fia János ellenében bemutatta a Jazou-i Keresztelő Szt. János-monostor konventjének máj. 9-én (sabb. p. fe. Inv. S. Crucis) kelt, királynak írott, birtokbejárásról, ellentmondásról, tilalmazásról és idézésről szóló válaszlevelét (l. 282. szám) és a tiltakozás okát szerette volna megtudni Bekus fia Jánostól. Mindezekre Sebestyén fia Lukács a Jazou-i konvent megbízólevelével ura, Bekus fia János nevében elmondta, hogy Nylas birtok, amiről Máté fia János azt állította, hogy az övé, teljesen és egészében (totaliter et omnimodo) az ő uráé és mindezidáig azt békében bírta. Ezzel szemben Máté fia
