B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)

DOCUMENTA - Regeszták

364 fr.e, János keresetében ártatlan és erről az egri káptalan jelentését az eskütétel nyolcadára (8. die dict. oct. fe. B. Andree ap.) vigye el az országbírónak. D. in Visegrad, 8. die termini prenot., a. d. 1355. E.: Dl. 89 32

5. (Radvánszky cs. sajókazai lt. 4.2.) Hátlapon külzet (

Pro Ladislao filio Nicolai de Puthnuk contra Johannem fratrem suum uterinum super iuramento in octavis festi beati Andree apostoli in capitulo ecclesie Agriensisi deponendo et octavo die ad iudicem.) és kerek zárópecsét töredéke. R.: F. IX/6. 71. (76. szám). 608. 1355. okt. 17. Visegrád Zeech-i Miklós comes országbíró 1355. okt. 17-én, Visegrádon (sub a. d. 1355., 12. die oct. fe. B. Mychaelis arch., hic in Wysegrad) kelt privilégiuma szerint ha [oklevél más részéről: Kosoh-i] András fia Jakab [oklevél más részéből: Kelechen-i] Miklós fia Donchcsal birtokaikban az ország szokásának (consuetudo) megfelelően osztályt akar tenni, akkor a felek azt a következőképpen tartoznak megtenni: ha bármelyik fél a birtokaik közül birtokot vagy birtokrészt elidegenített, akkor az elidegenítő fél az osztályra azt tartozik visszaszerezni vagy a saját részéhez számítani. Mivel Miklós fia Donch tagadta, hogy Jakab a nemzetségébe tartozik, ezért őt Jakab vérdíjában (in emenda homicidii), azaz 50 márkában elmarasztalta Zeech-i Miklós comes, melyet [1356.] jan. 13-án (in oct. fe. Epiph. d.) kétharmadrészben neki mint bírónak, egyharmadrészben pedig Jakabnak mint perbeli ellenfelének kell megfizetnie. Tá.: Bebek Miklós országbíró, 1361. márc. 22. > Albert király, 1439. márc. 16. Dl. 13 273. (MKA. NRA. 906.47.) 609. 1355. okt. 17. Visegrád Zech-i Miklós comes, [I.] Lajos király (H) országbírája és Turuch megye honorbirtokosa tudatja, hogy amikor júl. 1-jén (in oct. fe. Nat. B. Johannis Bapt.) Miklós zágrábi püspökkel és a királyi aula alkancellárjával, István nyitrai püspökkel, László csázmai préposttal, a király kápolnaispánjával és titkos kancellárjával, Gergely decretorum doctor váradi custos-szal, Miklós nádorral és a kunok bírájával, Péter fia Tamás ajtónállómesterrel, Gyelet fia János mester Boymuch-i várnaggyal, valamint más nemesekkel ítélőszéket tartott, megjelent színük előtt egyrészről Peryn-i néhai Miklós comes fia Miklós mester a maga és a gyermekkorú (in ten

era etate) Peryn-i István fia János nevében megbízólevél nélkül, továbbá Miklós fia Pál nevében a szepesi káptalan megbízólevelével Zomor (dict.) István, másrészről Herric fia Miklós a Bardfa-i polgárok és hospesek nevében királyi megbízólevéllel és bemutatták a szepesi káptalan jún. 4-én kelt, a királynak címezett válaszlevelét Kabalafelde birtok és tartozékai bejárásól és becsléséről (l. 340. szám). Az oklevél bemutatása és tartalmának megmagyarázása után Peryn-i Miklós mester magának és a gyermek István fia Jánosnak, valamint Zomor (dict.) István (Pál mester nevében) a Bardfa-i polgárok részéről a közöttük vitatott föld ügyében igazságot kért. Mivel pedig a szepesi káptalan privilégiumából kitűnt, hogy a királyi emberek és a káptalani tanúságtevők Kabalfölde birtok határait Peryn-i Miklós