B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)

DOCUMENTA - Regeszták

220 János fia István birtokaiban öröklésre jogosultak, bejárja (különösen azon részen, ahol János fia István még életében ellentmondással élt) régi és igaz határai mellett, a szük­séges helyeken új határjeleket emelve és a szomszéd birtokoktól elválasztott birtokot iktatja Jakab mesternek örökre, ha nem lesz ellentmondás. Az esetleges ellentmondó­kat pedig megidézi júl . 1-re (ad oct. fe. Nat. B. Johannis Bapt.) a jelenléte elé hogy ellentmondásuk okát megadják, majd minderről a káptalan tegyen jelentést ugyanak­korra a királynak – Nehe-i Jobos fia Lőrinc királyi emberrel kiküldték aljegyzőjüket (subnotarius) az ifjú (iuvenis) György mestert, a királyi ember a káptalanba vissza­térve a káptalani kiküldött jelenlétében elmondta, hogy a kitűzött napon kiszálltak Ponyth birtokra, azt az összehívott szomszédok és határosok, valamint az abban örök­lők jelenlétében bejárta, különösen azon a részen, ahol János fia István még életében ellentmondással élt, majd a birtokot Jakab mesternek akarta iktatni örökre, amikor Beredke-i Olys fia István fia Akur személyesen és Cholou-i Mihály fia Symon jobbá­gya: Lőrinc fia Márton az ura nevében nem a határjárástól, hanem az ellentmondásos részen fekvő vitatott földrész iktatásáról eltiltották, más ellentmondó nem lépett fel. Ezért a királyi ember István fia Akur-t akkor és ott Jakab mesterrel szemben meg­idézte júl . 1-re a király jelenléte elé, hogy ellentmondása okát megadja. Jakab mester nem engedte (non permisisset) ellenében megidézni Mihály fia Simont, mivel perben állnak, de megüzente neki (nunciasset), hogy a fenti időponton a fentiekről tartozik a király előtt választ adni. A káptalan kiküldöttje mindezeket megerősítette. D. in die fe. Corp. Christi, a. eiusdem 1355. E.: Dl. 71 775. (Csoma cs. ragyolci lt. 3.) Szakad papír, írása több helyen halvány, nehezen olvasható. Hátlapján külzet ( Domino regi, pro Akus filio Stephani filii Oylp et Symone filio Mychaelis de Choltau contra magistrum Jacobum filium Alexandri de Mehy ad octavas festi Nativitatis beati Johannis Baptiste citatorie.), kerek zárópecsét nyoma. 340. 1355. jún. 4. A Scepus-i Szt. Márton-egyház káptalanja jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy gyű­rűs- és nagypecsétjével megerősített okleveleit (l. 133. szám) megkapták. Ennek meg­felelően Marko Patak-i plébános és Torna-i Ugrin fia Miklós királyi emberekkel ta­núságtevőül kiküldték Demeter mester fr. kanonokot, akik a káptalanba visszatérve egybeha ngzóan elmondták, hogy a királyi emberek a káptalani tanúságtevő jelenlété­ben máj. 17-én (die dom. an. fe. Penthecostes) – mely terminusra a birtokbejárás Her­ric fia Miklós, a Bardfa-i polgárok megbízottja által máj. 14-én (f. V. an. diem domin. an. fe. Pe nth.) bemutatott királyi oklevél erejével halasztódott – kiszálltak Kabala­feulde birtokra az összehívott szomszédok és határosok, Herric fia Miklós (a Bardfa-i polgárok megbízottja) és Peryn-i Miklós (a maga és megbízotti auctoritas-szal fr.-ei nevében) jelenlétében először [I.] Károly király Kabalafeulde adományozásáról szóló, első pecsétjével megerősített privilégiuma alapján (mely biztos határokat nem tartal­mazott), majd szintén [I.] Károly király középső, az erdélyi részeken elvesztett pe­csétjével megerősített, szintén Kabalafeulde birtok adományozásáról szóló, a határo­kat egyesével felsoroló privilégiuma alapján (melyeket Peryn-i Miklós a helyszínen

Next

/
Thumbnails
Contents