B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
220 János fia István birtokaiban öröklésre jogosultak, bejárja (különösen azon részen, ahol János fia István még életében ellentmondással élt) régi és igaz határai mellett, a szükséges helyeken új határjeleket emelve és a szomszéd birtokoktól elválasztott birtokot iktatja Jakab mesternek örökre, ha nem lesz ellentmondás. Az esetleges ellentmondókat pedig megidézi júl . 1-re (ad oct. fe. Nat. B. Johannis Bapt.) a jelenléte elé hogy ellentmondásuk okát megadják, majd minderről a káptalan tegyen jelentést ugyanakkorra a királynak – Nehe-i Jobos fia Lőrinc királyi emberrel kiküldték aljegyzőjüket (subnotarius) az ifjú (iuvenis) György mestert, a királyi ember a káptalanba visszatérve a káptalani kiküldött jelenlétében elmondta, hogy a kitűzött napon kiszálltak Ponyth birtokra, azt az összehívott szomszédok és határosok, valamint az abban öröklők jelenlétében bejárta, különösen azon a részen, ahol János fia István még életében ellentmondással élt, majd a birtokot Jakab mesternek akarta iktatni örökre, amikor Beredke-i Olys fia István fia Akur személyesen és Cholou-i Mihály fia Symon jobbágya: Lőrinc fia Márton az ura nevében nem a határjárástól, hanem az ellentmondásos részen fekvő vitatott földrész iktatásáról eltiltották, más ellentmondó nem lépett fel. Ezért a királyi ember István fia Akur-t akkor és ott Jakab mesterrel szemben megidézte júl . 1-re a király jelenléte elé, hogy ellentmondása okát megadja. Jakab mester nem engedte (non permisisset) ellenében megidézni Mihály fia Simont, mivel perben állnak, de megüzente neki (nunciasset), hogy a fenti időponton a fentiekről tartozik a király előtt választ adni. A káptalan kiküldöttje mindezeket megerősítette. D. in die fe. Corp. Christi, a. eiusdem 1355. E.: Dl. 71 775. (Csoma cs. ragyolci lt. 3.) Szakad papír, írása több helyen halvány, nehezen olvasható. Hátlapján külzet ( Domino regi, pro Akus filio Stephani filii Oylp et Symone filio Mychaelis de Choltau contra magistrum Jacobum filium Alexandri de Mehy ad octavas festi Nativitatis beati Johannis Baptiste citatorie.), kerek zárópecsét nyoma. 340. 1355. jún. 4. A Scepus-i Szt. Márton-egyház káptalanja jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy gyűrűs- és nagypecsétjével megerősített okleveleit (l. 133. szám) megkapták. Ennek megfelelően Marko Patak-i plébános és Torna-i Ugrin fia Miklós királyi emberekkel tanúságtevőül kiküldték Demeter mester fr. kanonokot, akik a káptalanba visszatérve egybeha ngzóan elmondták, hogy a királyi emberek a káptalani tanúságtevő jelenlétében máj. 17-én (die dom. an. fe. Penthecostes) – mely terminusra a birtokbejárás Herric fia Miklós, a Bardfa-i polgárok megbízottja által máj. 14-én (f. V. an. diem domin. an. fe. Pe nth.) bemutatott királyi oklevél erejével halasztódott – kiszálltak Kabalafeulde birtokra az összehívott szomszédok és határosok, Herric fia Miklós (a Bardfa-i polgárok megbízottja) és Peryn-i Miklós (a maga és megbízotti auctoritas-szal fr.-ei nevében) jelenlétében először [I.] Károly király Kabalafeulde adományozásáról szóló, első pecsétjével megerősített privilégiuma alapján (mely biztos határokat nem tartalmazott), majd szintén [I.] Károly király középső, az erdélyi részeken elvesztett pecsétjével megerősített, szintén Kabalafeulde birtok adományozásáról szóló, a határokat egyesével felsoroló privilégiuma alapján (melyeket Peryn-i Miklós a helyszínen
