B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)

DOCUMENTA - Regeszták

147 198. 1355. ápr. 14. A pozsonyi káptalan tudatja, hogy Nogmortun-i Nyklinus comes fia Nykul ~ Nyklinus mester előttük megjelenve elmondta, hogy mivel ő kedve és akarata szerint a saját szükségleteire (pro suis necessitatibus ad suum libitum atque voluntatem) elköltötte azt az 500 libra széles bécsi dénárt (minden liberát 6 dénárpenzával számolva), amit Anna asszony, a felesége, szentgyörgyi (de S. Georgio) Sebus fr.-e, Péter mester leá­nya házasságkötésükkor hozott magával, ezért a Kuesd birtokon lévő részét, az ugyan­ott sz edett vám őt illető részével, valamint minden tartozékával és haszonvételével együtt elzálogosította feleségének és leszármazottainak. Ha a felesége gyermektelenül hunyna el, akkor Nyklinus vagy patruelis­e, a káptalan előtt szintén megjelent és a zálogosításba beleegyező Nogmortun-i Lőrinc fia Nykul ~ Nyklinus, 500 libra déná­rért szabadon visszaválthatja a birtokrészt attól, akinek Anna hagyományozta vagy elzálogosította. Ha nem tudják visszaváltani, akkor a leszármazottak addig birtokol­ják, amíg Nyklinus, Lőrinc fia másik Nyklinus és leszármazottaik az 500 librát nem fizetik meg. Anna asszonyt és leszármazottait a kiváltásig Nyklinus szavatolni tarto­zik. A fentiekről a káptalan autentikus függőpecsétjével megerősített oklevelet ad. D. f. III. p. oct. fe. Pa[sche] d., a. eiusdem 1355. E.: Dl. 4508. (MKA. NRA. 401.22.) Hártya, hátlapon későbbi kézzel írott, latin nyelvű tárgymegjelölés. Vörös-zöld sodraton függő ép pecsét. K.: Sopron vm. I. 245 –246. (188. szám). R.: Ortvay, Pozsony III. 318. 199. 1355. ápr. 14. Buda Drugeth Miklós comes, [I.] Lajos király (H) országbírája és Turuch megye honorbir­tokosa tudatja, hogy Zeuke (dict.) Péter Warada-i László fia János mester nevében a váradi káptalan megbízólevelével Thatarhaza-i István fiai: Simon és Miklós, Fylpus-i Péter fia Lőrinc, valamint Sempyen-i Iwan fia Demeter ellenében márc. 25-től (a quind. diei medii Quadr.) 20 napon keresztül megjelent a színe előtt, de a nevezettek a Lelez-i Szt. Kereszt­egyház konventje idézőlevelével megidézve nem jöttek el és nem is küldtek maguk helyett senkit, ezért őket az országbíró bírságban elmarasztalja, ha nem tudják magukat észszerű indokkal kimenteni. D. Bude, 21. die termini preno-tati, a. d. 1355. E.: Dl. 77 128. (Zichy cs. zsélyi lt. 1.B.262.) Papír. Hátlapján külzet ( Pro magistro Johanne filio Ladislai de Warada contra Symonem et Nicolaum filios Stephani de Thatarhaza [sor felett beszúrva: et alios intranominatos] iudicialis.), lap alján a comitatus de Zabolch feljegyzés és kerek zárópecsét nyoma. K.: Z. II. 611. (458. sz ám). 200. 1355. ápr. 15. A Zala-i Szt. Adorján mártír-monostor konventje jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy itt átírt, márc. 11-i oklevelének (l. 149. szám) megfelelően Makwa-i Monkus királyi emberrel tanúságtevőül kiküldték Imre fr. presbitert, akik a konventbe visszatérve

Next

/
Thumbnails
Contents