B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)

DOCUMENTA - Regeszták

131 E.: Dl. 41 254. (MNM. Törzsanyag. VÉGHELY) Szakadt, foltos papír. Hátlapon külzet (Domino regi pro Johanne filio Ogh et altero Johanne filio Sol, Andrea filio Do­minici et Johanne filio Herrich contra Nicolaum filium Nicolai, Dyonisium et Be­nedictum filios Elye ad feriam secundam proximam post octavas festi Passce Do­mine sine crastinatione evocatoria.), perbeli feljegyzés (pro Johanne [áthúzva: de] filio Och Johannes filius Herrici cum capelle, pro se personaliter et ipsa domina similiter personaliter, Johannes filius Sol personaliter pro Johanne filio [Do­minici?], idem de Nougrad, iudice ) és mandorla alakú zárópecsét töredékei. Má.: Ue. jelzet alatt. (Újkori, egyszerű.) 172. 1355. márc. 25. A vasvári káptalan tudatja, hogy előttük személyesen megjelenve Herman-i Baldinus fia János bemutatta 1326. febr. 10-i, régi pecsétjük alatt kiállított zárt oklevelüket (l. Anjou­oklt. X. 53. szám) és azt kérte, hogy azt oklevelükben (in cartam) írják át és újabb pecsétjükkel erősítsék meg. A káptalan egyrészt János jogos kérése, másrészről a király okleveles parancsa okán a kérésnek jelen oklevelével eleget tesz. D. f. IV. p. domin. Iudica, a. d. 1355. E.: Dl. 58 020. (Békássy cs. lt. 17.) Hátlapján kerek pecsét nyoma. 173. 1355. márc. 25. Jakab zágrábi prépost tudatja, hogy Miklós zágrábi püspök és a királyi aula kancellárja [!] a maga és a rábízottak üdvéről gondoskodni akarva, mivel igen gyakran megesik az egyházak ritkasága (raritas) és a falvak egyházaktól való távolsága miatt , hogy a sacerdos­ok nehezen gondozzák Krisztus híveit és bizonyos váratlan esetekben az em­berek nem tudnak gyónni (ex casu aliquo non poterunt penitarii), sem pedig az isten­tiszteletet (divinum officium) gyakran látogatni, sem a kereszténység állapotáról in­formálódni (de statu Christiano informari), hanem inkább a rosszra hajlanak és az egyháztól eltávolodva az üdvösség útját elhanyagolják, ezért a püspök elődei azon munkálkodtak, hogy az arra alkalmas helyeken egyházakat alapítsanak, melyek támo­gatni tudj ák a hitet, és jóllehet a püspök az egész egyházmegyéje részére ezt meg­hagyta, de oklevelébe foglalt különleges parancsával a prépostnak is megparancsolta, hogy a Castellan (dict.) Péter mester által újonnan alapított Szt. Mihály-egyházat pa­rókiává tegye (parochiam ordinarem). A prépost a püspök parancsának engedelmes­kedni akarván kiszállt a helyszínre és a lelkiismeretes vizsgálat elvégzése után Miklós, a Gersencza-i Szt. Miklós-egyház rector-a jelenlétében megtudta, hogy a szóban forgó egyházhoz 350 colonus (coloni vel saxones) tartozik a jobbágyokon és más javakon kívül, és a colonusokból 250 a Szt. Miklós-egyháznak van elkülönítve, 100 pedig azokkal a földekkel számítandó, ahol jelenleg nincsenek colonus-ok, de a jövőben be lehet népesíteni. A prépost a Szt. Mihály-egyházat parókiává teszi, ugyanazon sza­badságoknak örvendjen, mint más parókiák; meghagyja a Szt. Miklós-egyház min-denkori rector-ának, hogy a Szt. Mihálynak szentelt parókiába magát soha ne vezet-tesse be (de eadem parochia beato Michaeli assignata se nullatenus de cetero intromit-tat) és ezzel kapcsolatban rá örökös hallgatást mérve megadva Péter mesternek mint

Next

/
Thumbnails
Contents