B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
131 E.: Dl. 41 254. (MNM. Törzsanyag. VÉGHELY) Szakadt, foltos papír. Hátlapon külzet (Domino regi pro Johanne filio Ogh et altero Johanne filio Sol, Andrea filio Dominici et Johanne filio Herrich contra Nicolaum filium Nicolai, Dyonisium et Benedictum filios Elye ad feriam secundam proximam post octavas festi Passce Domine sine crastinatione evocatoria.), perbeli feljegyzés (pro Johanne [áthúzva: de] filio Och Johannes filius Herrici cum capelle, pro se personaliter et ipsa domina similiter personaliter, Johannes filius Sol personaliter pro Johanne filio [Dominici?], idem de Nougrad, iudice ) és mandorla alakú zárópecsét töredékei. Má.: Ue. jelzet alatt. (Újkori, egyszerű.) 172. 1355. márc. 25. A vasvári káptalan tudatja, hogy előttük személyesen megjelenve Herman-i Baldinus fia János bemutatta 1326. febr. 10-i, régi pecsétjük alatt kiállított zárt oklevelüket (l. Anjouoklt. X. 53. szám) és azt kérte, hogy azt oklevelükben (in cartam) írják át és újabb pecsétjükkel erősítsék meg. A káptalan egyrészt János jogos kérése, másrészről a király okleveles parancsa okán a kérésnek jelen oklevelével eleget tesz. D. f. IV. p. domin. Iudica, a. d. 1355. E.: Dl. 58 020. (Békássy cs. lt. 17.) Hátlapján kerek pecsét nyoma. 173. 1355. márc. 25. Jakab zágrábi prépost tudatja, hogy Miklós zágrábi püspök és a királyi aula kancellárja [!] a maga és a rábízottak üdvéről gondoskodni akarva, mivel igen gyakran megesik az egyházak ritkasága (raritas) és a falvak egyházaktól való távolsága miatt , hogy a sacerdosok nehezen gondozzák Krisztus híveit és bizonyos váratlan esetekben az emberek nem tudnak gyónni (ex casu aliquo non poterunt penitarii), sem pedig az istentiszteletet (divinum officium) gyakran látogatni, sem a kereszténység állapotáról informálódni (de statu Christiano informari), hanem inkább a rosszra hajlanak és az egyháztól eltávolodva az üdvösség útját elhanyagolják, ezért a püspök elődei azon munkálkodtak, hogy az arra alkalmas helyeken egyházakat alapítsanak, melyek támogatni tudj ák a hitet, és jóllehet a püspök az egész egyházmegyéje részére ezt meghagyta, de oklevelébe foglalt különleges parancsával a prépostnak is megparancsolta, hogy a Castellan (dict.) Péter mester által újonnan alapított Szt. Mihály-egyházat parókiává tegye (parochiam ordinarem). A prépost a püspök parancsának engedelmeskedni akarván kiszállt a helyszínre és a lelkiismeretes vizsgálat elvégzése után Miklós, a Gersencza-i Szt. Miklós-egyház rector-a jelenlétében megtudta, hogy a szóban forgó egyházhoz 350 colonus (coloni vel saxones) tartozik a jobbágyokon és más javakon kívül, és a colonusokból 250 a Szt. Miklós-egyháznak van elkülönítve, 100 pedig azokkal a földekkel számítandó, ahol jelenleg nincsenek colonus-ok, de a jövőben be lehet népesíteni. A prépost a Szt. Mihály-egyházat parókiává teszi, ugyanazon szabadságoknak örvendjen, mint más parókiák; meghagyja a Szt. Miklós-egyház min-denkori rector-ának, hogy a Szt. Mihálynak szentelt parókiába magát soha ne vezet-tesse be (de eadem parochia beato Michaeli assignata se nullatenus de cetero intromit-tat) és ezzel kapcsolatban rá örökös hallgatást mérve megadva Péter mesternek mint
