B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
130 Borloghyg hegy csúcsa, Benedicverme nevű gödör, egy réten átmenő út, Zuhybzowyk ~ Zuhibzowyk nevű völgy, ahonnan Sambuk-i Miklós nádor és trencséni ispán ue. megye nemeseivel Mysen birtok és a trencséni vár és más nemesek földjeinek elválasztására a fenti határok felemelését és felállítását jóváhagyta. A határok ötödik szakasza Mysen birtokot Péter ültetvényétől (platatio) és Zuha, Dobrasou és Bodok falvaktól választja el. Zuhibzowyk völgy, ami Mysen birtokot a Vgroug várhoz tartozó földektől választja el, a völgy alatt (sub valle) egy vulgo tyzafa nevű fa körül határjelet emeltek, ami mellett egy követ határként jelöltek meg, Bazna hegy, platan fa körül földjel, ue. hegy csúcsának közepén egy nagy határjelet eme ltek. A hatodik szakaszban a határokat Domonkos bán fia Miklós, Vgroug vár várnagya emelte a király parancsára Mysen birtok és Bazna és Tymoraz falvak elválasztására. Boho[n]ylporloga nevű barlang, a Bazna hegy lábánál lévő völgyben határjelet emeltek, az első határként megjelölt híd. Mivel a határjárásnak senki nem mondott ellent, ezért a királyi ember és a káptalani tanúságtevő Mysen bitokot a király parancsának megfelelően [Barakcha-i Jakab fiai:] Miklós és István mestereknek hagyták örökre. D. f. III. an. domin. Ramispalmarum, a. d. prenotato [1355.] E.: Dl. 41 253. (MNM. Törzsanyag). Hártya. Hátlapján későbbi kézzel írott, latin nyelvű tárgymegjelölés és pecsét nyoma. Á.: Garamszentbenedeki konvent, 1357. jún. 10. MTA. Kv t. Oklevélgyűjtemény 128. (Df. 243 773.) K.: Keglevich K., Fons 2008. 284 –287. (82. szám); Keglevich K., Garamszentbenedek 94 –96. (102. szám). R.: Podmaniczky 21. (Részleges.) 171. 1355. márc. 25. A budai káptalan tudatja [I.] Lajos királlyal (H), hogy márc. 18-i, itt átírt oklevelének (l. 161. szám) megfelelően Zeleu-i Miklós fia Balázs királyi emberrel kiküldték Istvánt, kórusuk klerikusát, akik a káptalanba visszatérve egybehangzóan elmondták, hogy ők márc. 26-án (f. V. p. domin. Iudica) Nógrád megyében körbejárva a nemesektől, közrendűektől és minden rendű és rangú embertől nyíltan és titokban vizsgálódva a királyi oklevélben foglaltakkal kapcsolatban megtudták és látták, hogy azokat Solgou-i Miklós fia Miklós követte el Ogh fia János, Sol fia János, Domonkos fia András, Koach-i Herri ch fia János ellenében, miképpen azt a panaszosok a királynak elmondták, de nem tudták meg, hogy vajon Miklós fia Miklós panaszosok tiltása ellenére követte-e el azokat. A nemesektől, közrendűektől és más emberektől (aliis commonibus hominis) azt hallották és tudták meg, hogy Solgou-i Illés fiai: Dénes és Benedek minden vádban ártatlanok. Solgou-i Miklós fia Miklóst, Illés fiait: Dénest és Benedeket Koachy birtokukon a másik Koachy-i (de alia Koachy) Ogh fia János, Sol fia János, Domonkos fia András, Herric fia János ellenében ápr. 13-ra (f. II. p. oct. fe. Pasce d.) a király jelenléte elé idézték halasztás nélkül, Miklós fia Miklósnak választ kell adnia a fentiekről (idem Nicolaus filius Nicolai rationem reddere debens in pre-missis). D. f. VI. an. domin. Ramispalmarum, a. d. supradicto [1355.]
