Anjou-kori Oklevéltár. XXXVIII. 1354. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

a Turuch-i konv. megbízólevelével képviselve - előadta, hogy Cosma fia Jakabnak nem tartoznak leánynegyedet adni Damyanfolua birtokból, mert nagyanyja nem Paznan lánya, hanem nővére (soror uterina) volt. Damyanfolwa birtok nővérének házassága után került Paznan-hoz királyi adományként. A prépost a kápt. tagjaival úgy döntött, hogy felkéri Márton szentmiklósi (S. Nicolaus), Antal szentjánosi (S. Johannes), Ferenc szentandrási (S. Andreas), Pál szentpéteri (S. Petrus) plébánosokat, hogy [1354.] márc. 19-én (in die medii Quadr.) szálljanak ki Damyanfolua birtokra és a szomszédoktól, határosoktól, valamint mindenki mástól tudják meg, hogy Sathk felesége, Jakab nagyanyja Paznan nővére (soror uterina) v. lánya volt-e és erről [1354.] márc. 26-ra (ad oct. diei medii Quadr.) írásban (in litteris) tegyenek jelentést. Ekkor Cosma fia Jakab bemutatta a plébánosok válaszlevelét, melyből kiderült, hogy nagyanyja, Sathk felesége, Paznan lánya volt. A prépost társaival együtt Kozma fia Jakab keresetét jóváhagyta és Damyanfolua birtokból kiadandó leánynegyed negyedrészét neki ítélte, amennyi Sathk feleségének járt- ahogyan az a Turuch-i konv. válaszlevelében áll - 38 iugerumot az asszony fiainak, Cosmának és Charnaknak, valamint fr.-eiknek, Radun, Geber és István leszármazottainak és az asszony férje leszármazottainak ítél a prépost azzal a joggal, amivel hozzájuk tartozik, örökös birtoklásra. A Turuch-i konv. válaszlevele szerint a leánynegyed negyedrészének határai: Paludya folyó, földjei, Ploscheu-i népek határai, Feyerku kő, hegyek, völgy, feyerfenye fa, Paludya folyó. Erről a prépost pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. Strigonii, in oct. fe. Penth., a. d. 1354.

E.: SNA Kubinyi cs. várgede-nyustai ágának lt. 1.4 (Df. 259 248.) Hártya, néhol foltos, iniciáléja hiányzik. Függőpecsétre utaló sodrat.

K.: 315. 1354. jún. 9.

A budai kápt. színe e. Péter fia Tamás, királyi ajtónállómr., Erzsébet anyakirályné (H) nevében, annak megbízólevelével a köv. mondta: a királyné egy óbudai házhelyet kőházzal (domus lapidea), Imre özvegye házának szomszédságában, mely korábban Zakalus (diet.) Györgyé volt és a királyné Gussul fia Seydel kocsikészítőtől, óbudai hospestől, Imre mr., királynéi kocsikészítő vejétől (gener) és ugyanonnan való Helmyg fia Istvántól, Imre fr. patruelis-ától a kápt. korábbi privilegiális oklevele értelmében vásárolt meg, élete tartamára magának megőrizve, halála után összes tartozékával és haszonvételével az általa Óbudán alapított Boldogságos Szüz-kolos- torra és a nővérekre hagyományozza, melyet Tamás mr. a királyné nevében procura- tor-i auctoritas-ánál fogva megerősített. Erről a kápt. függőpecsétjével megerősített és chirographált privilegiális oklevelet ad ki. Kelt Dénes mr., olvasókanonok keze

252