Anjou-kori Oklevéltár. XXXVIII. 1354. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
oct. diei Cynerum), sem nov. 8-ra (ad oct. fe. OO. SS.) a királyné ellenében Ewren ~ Ewreen ~ Euren ~ Eureen birtok iktatásának való ellentmondás miatt nem jelent meg az országbíró színe e. és nem is küldtek maguk helyett senkit, ezért őket az országbíró megbírságolta. Bemutatta továbbá az országbíró ítéletlevelét és László csázmai prépost, királyi kápolnaispán és titkos kancellár oklevelét, melyek szerint a királyné Albreht budai polgárt (civis) és az óbudai kápt.-t az Ewreen birtok (Pilis m.) iktatásának való ellentmondás miatt, a birtok királyné részére történt visszavétele idején a budai kápt. tanúságtevőjével és a királyi emberrel törvényesen megidéztette a király jelenléte elé. A pert többször elhalasztották, végül [1353.] ápr. 15-re (ad f. II. prox. p. 22 diem fe. Passce d.). Ekkor Jakab deák (litteratus) a királyné nevében, annak megbízólevelével megjelent az országbíró színe e. és Albreht, valamint a budai kápt. ellentmondásának okát szerette volna megtudni. Albreht azt mondta, hogy Ewreen birtok az övé és ezt oklevelekkel is tudja bizonyítani. Bemutatott 2 oklevelet (duo paria), [I.] Károly király király (H), valamint a budai kápt. kiadványait. Ezek szerint [I.] Károly király a Pilis m.-i Euren királynéi birtokot a királyné beleegyezésével Tese ajtónállómr.-nek adományozta hűséges szolgálataiért, az oklevélben leírt határokkal. Tese mr. elhunyta után özvegye, Erzsébet (most Albreht felesége) Eureen birtokot a budai kápt. színe e. Tese-től született fiai: András és László beleegyezésével férjének, Albreht-nek adta hitbérként (in dotem). Ezzel szemben János, budai őrkanonok a kápt. nevében, annak megbízólevelével elmondta, hogy a kápt.-nak Euren birtokban hosszú idő óta jussa van és a m.-beliek tudtával birtokában van. Bemutatta Henrik volt bán, [III.] András király tárnokmr.-e, albírája, valamint a Calide Aque-i konv. okleveleit. Ezekből kitűnt, hogy amikor a kápt. bizonyos Eureen-i szőlőműveseket szőlőjükkel együtt Henrik bán színe e. beperelt, tanúállítással a Calide Aque-i konv. e. bebizonyosodott, hogy a budai kápt.-nak tartoznak szőlőmüvelési szolgálattal és hozzá tartoznak. Ezek után az országbíró megkérdezte, hogy a kápt. rendelkezik-e v. sem Euren birtokon lévő jussával kapcsolatban más oklevelekkel a bemutatott privilégiumokon kívül. János mr. budai őrkanonok azt válaszolta, hogy a kápt. a már bemutatott privilégiumon kívül nem rendelkezik más oklevéllel, ami alapján a birtokban jussuk van és nem is fog tudni ilyet bemutatni, mert azok a békétlen időkben, budai egyházban kitört tűzben elégtek. Mivel a bemutatott oklevelek a kápt. birtokjogának igazolására az országbírónak és a vele törvényszéket ülő báróknak elégtelennek tűntek, továbbá mivel Henrik bán és a Calide Aque-i Szentháromság-konv. okleveleit érvénytelennek találták és arról, hogy a király által Tese mr.-nek adományozott birtok hol van, milyen, mekkora és mik a határai, továbbá a budai kápt. által az egyházhoz tartozónak vélt birtokrész milyen és mekkora és az ténylegesen az egyházhoz tartozik-e, nem derült ki az igazság, ezért az országbíró vizsgálatot (communis inquisitio) tartott szükségesnek. Ezért oklevelével felkérte László csázmai prépostot, királyi kápolnaispánt és titkos kancellárt, hogy küldje ki tanúságtevőjét, akinek a jelenlétében Teuteus királyi ajtónállómr. és 162
