Anjou-kori Oklevéltár. XXXVIII. 1354. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

Ugal-i Pál, volt bán, jelenleg országbírói ítélőmr., a királyi curia-ból küldött királyi emberek [1353.] máj 14-én (f. III. prox. p. fe. Penth.) kiszállnak Euren birtokra, a szomszédok összehívása után és azok, valamint a felek v. procurator-aik jelenlétében először [I.] Károly király privilégiumában (amit Albreht eredetiben tartozik a helyszínen bemutatni) foglalt határok alapján járják be. A szomszédoktól, határosoktól és mindenki mástól tudják meg, hogy milyen, mekkora, hol fekvő és milyen határokkal elválasztott birtokot kapott Tese mr. a királytól és milyen és mekkora az a birtok, amelyről a budai kápt. procurator-a azt állította, hogy a budai egyházhoz tartozik, továbbá azt, hogy ténylegesen bírja-e azt a kápt. A vizsgálat elvégzése után, ha a felek birtokait megtalálják, akkor becsüljék meg és a kápt. tartozik bemutatni valamennyi, az Euren birtokon bírt része határairól szóló oklevelét és erről a kápolnaispán [1353.] máj 16-ra (f. V. prox.) a királynak tegyen jelentést. A kápolnaispán jelentése szerint Teuteus királyi ajtónállómr.-rel és Ugal-i Pál egykori bánnal, jelenlegi országbírói ítélőmr.-rel kiküldte tanúságtevőjét, János mr. pécsi kanonokot, helyettesét (vices eiusdem comitis capelle regie gerentem) a vizsgálat elvégzésére, akik visszatérve egybehangzóan azt jelentették, hogy [1353.] máj. 13-án (f. III. prox. p. fe. Penth.) kiszálltak a Pilis m.-i Euren birtokra, a szomszédok és határosok összehívása után, egyik részről a királyné nevében, annak megbízólevelével megjelent Jakab deák, másik részről Albreht budai polgár és a budai kápt. nevében, annak megbízólevelével megjelent Mihály kanonok jelenlétében a birtokot először [I.] Károly oklevelében foglalt határok szerint bejárták. A budai kápt. procurator-a azt állította, hogy a kápt.-nak Euren birtokon jussa van, de nem tudta megmondani, hogy hol, milyen és mekkora. A királyi emberek és a kápolnaispán tanúságtevője megkérdezte a szomszédokat és határosokat, hogy a kápt. birtoka hol van és mekkora. Azok, miután megtanácskozták, egy csoportban álló diófákat mutattak és kijelentették, hogy egykor Euren falu azok körül volt, apáiktól is hallották, hogy a kápt.-nak ott jussa van, de sem a pontos fekvését, sem minőségét és mennyiségét nem tudták. A kápt. procurator-a tudott más oklevelet bemutatni, a királyi emberek a felek részeit nem tudták megbecsülni. Az oklevelek bemutatása után Jakab mr., a királyné procurator-a ítélethozatalt kért. Az országbíró a vele törvényszéket ülő bárókkal és nemesekkel úgy döntött, hogy a budai kápt.-t a királyné ellenében, Euren birtok iktatásának való ellentmondás tárgyában a királyi emberrel a kápolnaispán tanúbizonyságának jelenlétében meg kell idéztetni. Az országbíró a kápolnaispánt levelében felkérte, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek a jelenlétében Viliam fia Imre v. Zenas (diet.) Jakab a királyi curia-ból kiküldött királyi ember megidézi a kápt.-t [1354.] jan. 8-ra (ad oct. diei Strennarum) a királyné ellenében a király jelenléte elé, hogy Euren birtok iktatásának való ellentmondásuk okát megadják és a bírságoknak eleget tegyenek és erről a kápolnaispán a királynak tegyen jelentést [1354.] jan. 8-ra. A kápolnaispán oklevele értelmében Villiam fia Imre királyi emberrel kiküldte tanúbizonyságát Olivér fia Pált, akik visszatérve egybehangzóan elmondták, hogy a

163