Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

szerfelett (multo et nimium) zaklatják. Egyébként ha valamely nemest a jog rendje szerint hatalmaskodás tettében, párbajvesztesként, patvarkodás (calumnia) bűnében, hamis perben állásban (astatio falsi termini), hamis oklevelek bemutatásában, valamint fővesztés ítéletében bármely tettéért a nádor, az országbíró, vagy bármely más bíró jelenléte e. elítélnek, az ügy (causa) bírája az így elítéltet fogja el és 3 napig tartsa fogva, hogy a felek békét köthessenek és megegyezhessenek az ügyben, és ha megegyezni nem tudnak, adja a másik fél kezére az ország szokása és a jog szerint neki járó büntetés kirovására, és ha az ilyen elítéltre a másik fél halált vagy más, az ország szokása szerint jogosan járó büntetést ró, vagy azt végrehajtja (infligerit vel fecerit), akkor a bírótól és a másik féltől pénzfizetés vagy birtokának megterhelése nélkül felszabadul. Az így kivégzett emberek fiait, fr.-eit, rokonait (proximus), leánytestvéreit (soror) és feleségeit nem lehet terhelni, hanem birtokaikban, házaikban és javaikban békésen maradjanak meg. Ha az előbbi módon elítélt személy ellenfelével ki tudna egyezni, a bíró nem kérhet többet, csak 50 M.-t, aminek megfizetésére időpontot kell adnia. Amennyiben [az elítélt] a neki megadott időpontban nem fizet, a bíró birtokaiból a határidő elteltével a király emberét és valamely kápt. vagy hiteles konv. tanúját maga mellé véve 50 M. értékű részt vagy részeket foglalhat el, ameddig az vagy azok, akit vagy akiket az jobban megillet, meg nem váltják tőle az 50 M.-ért. A király ugyanezen nemesek kérésére hozzájárul, hogy az ország határain belül élő valódi nemesek, és az ország határain belül a hercegi területeken (tenutis ducalibus subinclusione terminorum ipsius regni nostri) élők egy és ugyanazon szabadságot élvezzék. A királyi kamarahasznát a Draua és Zaua közötti, valamint a Posoga-i és Walko-i nemesek az ország más valódi nemeseivel egyformán tartoznak fizetni. A banzolozmaia-nak nevezett nyestbőradó (collecta marturinarum) okán a későbbiekben ne zaklassák őket, hanem az eddig fizetni szokott bármilyen collecta kivetése alól mindenben mentesüljenek, mint az ország más részeinek többi nemesei. Ha pedig arany-, ezüst-, réz-, vas-, vagy más bányákat találnának nemesek birtokain, ezeket megfelelő csere nélkül ne vegyék el, hanem az ilyen aranyat termő birtokokért – ha a királynak úgy tetszik – velük egyforma birtokot adjon ezeknek a nemeseknek, különben ha az ilyen ásványokat tartalmazó birtokokat a király nem akarná elcserélni, akkor a királyi joghoz tartozó vrbura-t (jus regale seu vrbura) a maga nevében szedesse be, a birtokokat pedig többi egyéb hasznaikkal, jövedelmeikkel és jogaikkal együtt hagyja a nemesek kezén, miként az apja, Károly király oklevelei erejével az országlakosoknak megígérte. Ha pedig a király birtokot vagy birtokokat adományozott valakinek, a neki adományozott birtokot vagy 532