Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

birtokokat vegye át magának, és ne a király nevében, hanem a sajátjában szálljon perbe a birtokbaiktatáskor ellentmondókkal, úgy, hogy a király nevét a perbe ne keverjék bele, és a királytól az ilyen perek viteléhez ügyvédvalló levelet se kaphassanak vagy nyerhessenek. A nemeseket arra sem kényszeríthetik, hogy a vámszedőhelyekre (loca tributorum) menjenek, hanem azokon a réveken (portus), amelyeken akarnak, szabadon mehessenek át, mindenféle akadály nélkül. Bármely országlakos jobbágyait, a királyhoz, a királynéhoz, főpapokhoz vagy az ország más hatalmasaihoz tartozókat is, uruk hozzájáruló akarata nélkül erővel elvinni (abduco) nem lehet. Végül a király eltörli azt a szokást, hogy amikor az ország nemesei házasságot kötni mennek, és szokás szerint a feleségeikkel térnek haza, tőlük a hidakon és vámokon 1 M.-t szednek be. A királyi és királynéi városokban és szabad falvakban, a főpapok, bárók és más nemesek területein (tenuta) és birtokain a jobbágyokat rossz cselekedeteik miatt (pro pissins factis) nem lehet akadályozni, visszatartani vagy javaikban és személyükben tartóztatni (arestari), de ha nyilvánvalóan sebesülést, sérülést (lesio), halált, tűzvészt (incendia), és más hasonló túlkapást (enormia) követtek el, akkor ezek részéről gondoskodjanak ítéletről és igazságról, és a megfelelő ítélet és igazság minden panaszos a saját ura e. keresse. Továbbá az apa vétkeiért a fiút se személyében, se birtokaiban, se javaiban (res) ne lehessen büntetni. A püspökök, kápt.-ok, apátok, konv.-ek, prépostok és a többi birtokos egyházi személy 3 vizsgálati levéllel – hacsak a király kirendelt fogott bírákkal nem vizsgálódik és tudakozódik nemesek és egyháziak között arról, hogy a megszerzendő birtokot ki akarja inkább – birtokot nem szerezhetnek és nem tarthatnak meg, csak a király, a királyné vagy a királyt helyettesítő bírák privilégiumaival. A kápt.-ok vagy konv.-ek emberei pedig, akiket királyi parancsra tanúként küldenek ki, nem lehetnek mások, csak azok, akik tiszteséget viselnek abban az egyházban, és ha a kápt.-nak vagy konv.-nek a tanúját a saját lován vitték ki, akkor naponta 2 garast, ha pedig a nemesnek a lován, akkor naponta 1 garast tartozik fizetni neki a nemes. A királyi ember pedig, akit idézés vagy tudományvétel elvégzésére visznek ki, nem lehet máshonnan való, csak ugyanabból a m.-ből vagy kerületből (districtus), amelyben az idézett van, vagy aki ellen a vizsgálat folyik, és a kápt.-ok tanúit a legközelebbi kápt.-ból kell az idézés vagy a vizsgálat elvégzésére kivezetni. Vizsgálatot nem lehet másként elvégezni, csak a király, a nádor, vagy az országbíró levelének megfelelően, és az adott m. vagy kerület nemesei gyűljenek egybe, és tőlük tudakozódjanak nyilvánosan. Ha a perlekedők bármilyen nagy és nehéz ügyben egyezkedni akarnak, a bíró ettől nem tarthatja vissza őket, és békebírságként (iudicium 533