Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

nyilvánvalóan hamisnak találták, és a szepesi kápt. privilégiumát ugyancsak, így Touthsolyumus birtok Abayduch (dict.) Gál fia: Mihályhoz semmiképpen nem tartozik, ellenben János litteratus-hoz és testvéreihez teljes joggal és valóságosan tartozik, az országbíró a vele ítélkező főpapokkal, bárókkal és országos nemesekkel Gál fia: Mihályt a fenti oklevelek bemutatása miatt hamis oklevél-bemutatás főben járó bűnében (capitalis sententie pena) marasztalja el János litteratus-sal szemben, Touthsolyumus birtokot pedig János litteratus-nak, testvéreinek és örököseiknek adja örökös birtoklásra azzal a joggal, amellyel korábbi oklevelek erejénél fogva hozzájuk tartozik, Mihályt, örököseit és utódait pedig e birtok kapcsán örök hallgatásra ítéli. Az országbíró minderről János litteratus és testvérei számára függőpecsétjével megerősített privilégiumot ad ki. D. Bude, 2. die oct. fe. B. Andree ap. predictarum, a. d. 1351. Á.: I. Lajos király, 1352. máj. 20. ŠA. v Poprade. Pobočka Bardejov. Bártfa város lt. Középkori gyűjtemény. 12. (Df. 212 689.) I. Lajos király 1364. febr. 2-án kelt megerősítő záradékával. K.: F. IX/3. 648–661. (1. szám; Jankovics Miklós gyűjteményéből). R.: Doc. Trans. X. 88. (84. szám; román nyelvű). 760. 1351. dec. 9. [I.] Lajos király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princeps Sal. et honoris montis S. Angeli d.) tudatja: udvari lovagja, Paharos (dict.) Péter mr. Vyuar-i c. és Boldoku-i várnagy színe elé járulva elősorolta és a király emlékezetébe idézte hűséges szolgálatait – először azokat, melyeket számára ifjúkorában (adolescencia) tett, végül azokat, melyeket az ő oldalán folyamatosan teljesített azután, hogy apjának, a néhai [I.] Károly királynak halálával az ország kormányzása rászállt –, és kérte tőle az örökös nélkül elhunyt Kozma fia: Nagy (Magnus) Zerie halálával az apja királyi kezére háramlott Kőrös m.-i Soploncha várat valamennyi tartozékával és hasznával együtt, amelyet Mihalch fia: Pál orozva és csalárdul elfoglalt, s apja [, I. Károly király] többszöri kérésére – konokul és hűtlenül ellene lázadva – vonakodott visszaadni. Pál makacsul lázadva a király híveit megölte, azok vérét ontotta és folyamatosan más gonosz cselekedeteket hajtott végre velük szemben. [I.] Károly király megparancsolta hívének, Kupsa [fia:] Demeter mr.-nek, hogy a várat foglalja el, e Pál azonban Demeter mr.-t szorultságában a róka ravaszságával elfogta, a várba vitte és ott – semmibe véve apja királyi 526