Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

előbbi elmondta: Jesk c. Touthsolyumus nevű Sarus m.-i birtokát, amelyet hűséges szolgálataiért adományba kapott [I.] Károly királytól (H), eladta örökös birtoklásra György fia: Gál mr.-nek és általa örököseinek a Gál mr.től teljes egészében átvett 200 M. dénárgarasért, valamennyi hasznával és tartozékával együtt, azokkal a határokkal, amelyekkel azt ő Károly királytól adományba kapta. Gál mr. képviselője, Miklós pedig bemutatta a szepesi kápt.-nak [I.] Károly király gyűrűspecsétje alatt kiállított oklevelét, amely szerint Jesk c.-nek megengedte, hogy a fenti módon neki adományozott Touthsolyumus birtokot bárkinek és bármely módon szabadon odaadhatja, eladhatja vagy bármely módon elidegenítheti, bárki ellentmondásának figyelmen kívül hagyásával. Miután ezen okleveleket megértették, az országbíró a vele bíráskodó főpapokkal és bárókkal a Károly királyénak mondott nyílt, a Pál c. által a fenti módon elzárt, s most általuk elővett oklevelet alaposan vizsgálni kezdte, először az oklevél kezdetétől a végéig annak nyelvezetét és szerkezetét (stilus et cursus) találták az ország szokásaival elenkezőnek, írását pedig teljességében idegennek és szokatlannak, az olyannyira gyanús helyen, ti. a birtok nevének leírása helyén pedig, ahol a nyilvánvaló vakarás következtében homályos volt, nem annak a Touthsolyumus birtoknak a neve, amely fölött a felek között eddig a per folyt, hanem egy másik, Somlyo nevű birtoknak a neve volt kivakarva és kicserélve a pergamenen. A törlés helye és Somlyo birtok megjelölése nem volt tökéletes, azokat a helyeket, ahol a birtok másik megnevezése szerepelt, félbehagyták, és az oklevél kiállításának éve nem annak a scriptor-nak a kezével volt írva, akiével az oklevél teljes egésze a keltezésig, a pecsét sem a szükséges és szokásos helyen volt felhelyezve, hanem teljesen szokatlanul volt hozzácsatolva, és így az ország oklevélkiállításának ismert szokásaitól minden eljárásában és módjában eltért, idegen, hamis és csalárd módon kiállítottnak látszott. Ennekutána a szepesi kápt. privilégiumát is – amely a [I.] Károly királyénak mondott oklevelet tartalmában idézte, és nem Somlyo, hanem egyértelműen Touthsolyumus birtoknevet tartalmazott és ebből következően megváltoztatta a birtok megnevezését – teljes mértékben hamisnak mondták ki. Ezután megkérdezték Gál fia: Mihályt, hogy kit nevez meg az oklevél kiállítójának, aki erre azt felelte, hogy az oklevél [I.] Károly király valódi oklevele, jogszerűen és igaz módon lett kiállítva, és szavainak bizonyítására bemutatta Sbigneus krakkói (Cracoviensis) prépostnak, a lengyel király kancellárjának a királyhoz írott válaszlevelét, amely többek között azt tartalmazta, hogy a prépost a szóban forgó oklevél kiállításával kapcsolatos vizsgálati levelére válaszolva tanúsítja, hogy tudomása szerint a néhai [I.] Károly király (H) a Sarus m.-i Touthsolyumus 523