Anjou-kori Oklevéltár. XXXII. 1348. (Budapest-Szeged, 2015)

Documenta

quind. fe. B. Martini conf. nunc prox. preteritis) a vitatott birtokrészen a felperesek részéről kiszálló Berence-i Péter v. Chelnuk-i Pál v. Zaar (diet.) Pál v. Nyek-i Balázs fia András királyi ember, valamint az alperesek részéről megjelenő Jeneu-i Mátyás v. ugyanoda valósi Péter fia István v. Kezy-i András királyi emberek és a budai egyház kápt.-jának tanúságtevői jelenlétében - akik kiküldését az oklevélben kérte - megoldott övvel, mezítláb, fejük fölé földet tartva tartoznak esküt tenni, hogy a vitatott földrész tartozékaival együtt az ő Prebor birtokukhoz tartozik Sambuk birtok határai között, és sohasem tartozott Tynnie birtokhoz. Ha az esküt leteszik, a királyi emberek iktassák azokat nekik, ha nem teszik le, iktassák Zudor Péternek és Guthundorf Jánosnak Tynnie birtokuk részeként, mások jogának sérelme nélkül, örök birtoklásra. A feleknek egyben engedélyt adott a békés megegyzésre a békebírság megfizetése mellett. Mindezekről a budai kápt. oklevelében jan. 8-ra (ad oct. diei Strennarum nunc presentes) tartozott jelentést tenni. A határnapon egyik részről Zudor (diet.) Péter és Guthundorf (diet.) János nevében előbbi apja, Bulch-i Dénes fia Domokos királyi megbízólevéllel, másik részről Miklós fia Eynardus a maga és rokonai nevében a Szt. Irineus-egyház kápt.-jának megbízólevelével az országbíró színe e. megjelenve bemutatták a budai egyház kápt.-jának memoriális oklevelét. E szerint a kápt. a felperesek részéről kiszálló Zaar (diet.) Pál, valamint az alperesek részéről megjelenő Kezy-i András királyi emberek társaságában Tamás mr. succentor-t és Mihályt, a Szt. Margit szűz és vértanúkápolna presbiter-ét küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve előadták, hogy nov. 25-én kiszálltak a vitatott birtokrészre, ahol Zaar (diet.) László, Eynardus és István készek voltak az esküt az előírt módon letenni. Ekkor azonban a nevezettek, valamint a Zudar (diet.) Péter nevében királyi megbízólevéllel megjelent Vertes (diet.) Miklós és a Guthundorf (diet.) János nevében szintén királyi megbízólevéllel előállt Vertes (diet.) Péter fogott bírák közreműködésével megegyezésre jutottak a nevezettekkel. E szerint a vitatott birtokrészt 2 részre osztják, a Prebor birtok felőli részt Zaar (diet.) László, Eynardus és István mr.-eknek, a Tynnie felőli részt Zudor (diet) Péternek és Guthundorf (diet.) Jánosnak iktatják örök birtoklásra. Határok a királyi és kápt.- i emberek elmondása szerint: Sumudur-ról jövő út, folyó, Seureghfeuhegy csúcsa, ennek oldala. Fehérvárra (Álba) vivő út, említett hegy oldala, Buruth nevű út, Mutus erdő, itt lévő hegy csúcsa, völgy, fűzfa (arbor sileris), másik fa, 5 fűzfa, út Chaba faluba, Tynnyetou tó, Tynnye hegy csúcsa, Chaba út. A felek az említett határokat az országbíró háromszori kérdésére elfogadták, ezért az országbíró az ily módon megosztott részeket nekik ítéli örök birtoklásra, mások jogának sérelme nélkül. Ennek az örök emlékezetben való megszilárdítására mindkét félnek autentikus függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet ad ki. D. Bude, 16. die termini reportationis seriei prenotate, a. d. 1348.

58