Anjou-kori Oklevéltár. XXXII. 1348. (Budapest-Szeged, 2015)
Documenta
32.1348. jan. 23. Buda Pál c., [I.J Lajos király (H) országbírója hírül adja: színe e. egyik részről Zudor ~ Zudar (diet.) Péter és Guthundorf (diet.) János, másik részről Zaar (diet.) László, Sambuk-i Miklós fia Aynardus ~ Eynardus és Sumrakus fia László fia István mr.-ek között per keletkezett a felperesek Tynnye ~ Tynne ~ Tynnie, ill. az alperesek Prebor birtokai közötti határok ügyében. Az országbíró több oklevelének tanúsága szerint 11347.] ápr. 8-án (in oct. fe. Pasche d. nunc. prox. preteritis) az alperesek nevében kiszálló Kezew ~ Kezeu ~ Kezy-i András, valamint az felperesek részéről megjelenő Wny-i Zaar (diet.) Pál királyi emberek a budai egyház kápt.-jának tanúságtétele mellett tartoztak kiszállni a Pilis m.-i Tynne birtokra - amelyet a király hü szolgálataikért adományozott a felpereseknek -, hogy hj.-t, iktatást, ill. a felek nézetkü-lönbsége esetén felmérést v. becslést végezzenek, majd mindezekről a budai kápt. oklevelében [1347.] máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart. nunc prox, transactas) tegyenek jelentést. A határnapon egyik részről a felperesek nevében királyi megbízólevéllel famulus-uk, János fia Miklós, a másik részről az említett Aynardus mr. a maga és alperes társai nevében a Szt. Irineus vértanú-kápt. megbízólevelével megjelenve bemutatták a budai egyház kápt.-jának a királyhoz intézett oklevelét. E szerint a kápt. az alperesek részéről kiszálló Kezeu-i András és a felperesek részéről megjelenő Wny-i Zaar (diet.) Pál királyi emberek társaságában Jakab al-őrkanonokot és Pétert, a kápt. kórusának papjait küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve előadták, hogy a fentiek szerint kiszálltak Tynnye birtokra, a szomszédokat összehívva Zaar (diet.) László, a maga és Sumrakus fia László fia István nevében megjelenő Aynardus alperesek, továbbá a felpereseket királyi megbízólevéllel képviselő Warna ~ Vama-i János fia Miklós jelenlétében hj.-t, elkülönítést és iktatást akartak végezni. Ekkor az alperesek a hj.-t nem, de a birtokrész felperesek részére történő iktatását tiltották. A királyi emberek a vitatott földrészt fogott bírák közreműködésével 12 ekealjnyira becsülték - minthogy felmérést végezni nem lehetett -, és 36 M.-ra értékelték. Az erdőt, a szőlőket és más haszon-vételeket 100 M.-ra becsülték. Majd az ügy halasztás következtében [1347.] okt. 6-ra (ad oct. fe. B. Michaelis arch, nunc prox, preteritis) került. A határnapon egyik részről Zudor (diet.) Péter és Guthundorf (diet.) János nevében királyi megbízólevéllel az említett Vama-i János fia Miklós, a másik részről Zaar (diet.) László, Eynardus és Sumrakus fia László fia István mr.-ek nevében a Szt. Irineus vértanú-egyház kápt.-jának megbízólevelével László fia László jelent meg az országbíró jelenléte e., és a vitatott birtokrészt és tartozékait János fia Miklós megbízói Tynnye birtokához tartozónak, László fia László pedig megbízói Prebor birtokához tartozónak mondta. Az országbíró a vele együtt ítélkező bárókkal és nemesekkel úgy döntött, hogy Zaar (diet.) László, Eynardus és Sumrakus fia László fia István mr.-ek, v. közülük egyik 136 nemessel együtt nov. 25-én (in 57
