Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

930.1346. dec. 18. Szentmárton

Desew mester Scepus-i vicecomes és várnagy, valamint a négy szolgabíró igazolják, hogy Chepanfalua-i János mester fia: Miklós minden bírságról, amikben Peruen-i Miklós comes fia: István mester ellenében színük előtt el- marasztaltatott, a peres ellenfél részét leszámítva nekik elégtételt adott. D. apud S. Martinum, f. II. an. Thome ap., a. d. 1346.

E.: Dl. 60 254. (Máriássy cs. lt. Vegyes 110.) Hátlapján I nagyobb és 2 kisebb kerek zárópecsét töredékei.

K.: F. IX/1.458^-59. (f. II. p. Thome ap. dátummal)

931.1346. dec. 18.

1346., die XVIII. Dec. A velencei tanács határozata: Benadusius-t, aki Arbe-i vikárius volt és fogságban van a nádor szökése miatt, engedjék ki a börtönből.

K.: Ljubic II. 417. (A „Secreta consilii rogatorum” velencei államkönyv alapján. A. 65.)

1346. dec. 18. [! 3: 1347. jan. 18.]

[VI. Kelemen pápa] az esztergomi érseknek. András király (Si) fia: Károly, Calabria hercege őrzéséről és neveléséről, valamint az András halála ügyében végzett igazságtételről levélben tájékoztatja [I.] Lajos királyt (V), anyját: Erzsébet királynét (V) és fivérét, s ezt Boniohannes de Campello aradi (csanádi egyházmegye) főesperes, pápai káplán, jelen levél bemutatója és a Lajoséknak írt levelek tartalmának ismerője az érseknek részletesebben feltárja. E levelekben a pápa kérte a királyt, Erzsébetet és Istvánt, hogy fontolják meg: mivel Károly valószínűleg András király örököse lesz, ha Magyaro. királya megtámadná a Nápolyi Királyságot (ami a pápa és a római egyház közvetlen tulajdona), úgy tűnne, hogy Károlyra haragszik és az ő kárára jár el. Vegye figyelembe azt is, hogy a Nápolyi Királyságot nem lehet úgy megtámadni, hogy a pápát és az egyházat ne támadnák meg, ezért ne hallgasson senkire, aki azt sugallja, hogy támadja meg a királyságot, hanem ettől álljon el. Kéri az érseket, hogy mindezek ügyében járjon közbe. D. Avinione, XV. Kal. Jan. [! 3: Febr.], pápasága 5. évében. [1347.] Hasonlóan a kalocsai érseknek, a zágrábi és pécsi püspöknek, János veszprémi electus-nak. D. ut supra.

Reg.: ASV. Reg. Vat. Vol. 140. 206v-207r. nr. 903-907. (Df. 291 860.)

K.: Theiner I. 730. (XV. Kai. Febr. dátummal, de korrekciót nem jelezve.)

R.: Déprez-Mollat, VI. Kelemen A. 1286. szám. (1346. dec. 18-i dátummal); Anjou-oklt.

XXXI. 35-36. számok között (1346. dec. 18-ra korrigált dátummal)

Megj.: A registrumban jelen levél előtt van az a Lajoséknak küldött három levél, amikre a pápa itt céloz. Ezek dátuma XV. Kai. Febr, vagyis 1347. jan. 18. (/. Anjou-oklt. XXXI. 33-35. szám). Mivel ezekben az szerepel, hogy Károly hercegnek 1346. dec. 6-án hódoltak a nápolyi előkelők, kevéssé valószínű a Nápoly és Avignon közötti távolság miatt, hogy dec. 18-ig, vagyis szűk két hét alatt a pápai legátus beszámolója megíródik, az eljut a pápához, majd a pápai kancellária számos oklevelet összeállít és kiad Lajosék és a főpapok részére az ügyben. De ha mindez még meg is történhetett, az teljesen kizárható, hogy a pápa 1

519