Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

hónappal hamarabb ír az érseknek ugyanabban a fajsúlyos ügyben, mint a királyi család tagjainak. Ezek miatt a levélben dátumtévesztést kell feltételezzünk, 1347. január 18-i keltezése valószínűbb, és a tartalmi hasonlóságok, valamint a registrumban való egymás utániságuk miatt ez érvényes a köv. levélre is, amiben megemlíti a pápa a Lajoséknak küldött leveleket, hiszen ez azt jelenti, hogy mindezen 5 levélnek ugyanakkor kellett kelnie.

1346. dec. 18. [! a: 1347. jan. 18.] Avignon

[VI. Kelemen pápa] Bertrand aquileiai pátriárkának. [I.] Lajos királynak (V), anyjának: Erzsébet királynénak (V) és [I.] Károly király (V) fia: István erdélyi hercegnek, Lajos fivérének a pápa megírta (ezen leveleket mellékeli Bertrandnak), hogy egyesek állítása szerint Lajos elhatározta a Nápolyi Királyság megtámadását (ami a pápa és a római egyház közvetlen tulajdona), és emiatt elküldte Bereck (Brixius) győri prépostot, hogy számos itáliai nemessel, comitatus-szal és közösséggel szövetségeket kössön. A pápa a királyt a mondott levélben leírt okokkal akarja visszatartani szándékától, ezért kéri a pátriárkát, hogy járjon közbe az ügyben. Ha megtudja, hogy a király a támadásra elszánta magát, mihamarabb értesítse a pápát mindenről, amit megtud, mivel a Nápolyi Királyságot senki sem támadhatja meg anélkül, hogy a pápát és a római egyházat ne támadná meg. D. Avinione, XV. Kal. Jan. [! 3: Febr.], pápasága 5. évében. [1347.]

Reg.: ASV. Reg. Vat. Vol. 140. föl. 310r-v. nr. 908. (Df. 291 860.)

R.: Déprez-Mollat, VI. Kelemen B. 1285. szám. (1346. dec. 18-i dátummal)

932.1346. dec. 19. Buda

[I.] Lajos király (H) előtt megjelent egyrészről Benedek testvér, a Saxard-i monostor apátja a maga és a kon vent nevében annak ügyvédvalló levelével, másrészről Tuteus királyi ajtónállómester, és az apát megvallotta, hogy egyházuk Baranya megyei, Bata-n levő Beseneu nevű birtokát minden tartozékkal az alábbi határok alatt Tuteus mesternek jelen oklevél kiadásától 40 teljes évre bérbe adták (nomine feudali locassent), úgy, hogy Tuteus és örökösei e birtokot 40 évig tartsák minden haszonvétellel, beszedve a bevételeket (kivéve a tizedeket, amik minden évben az apátnak és a konventnek járnak) és minden évben okt. 6-án (oct. Mychaelis) 2 budai márkát (minden márkát 4 forinttal számolva) fizessenek az apátnak és a konventnek a kalocsai káptalan előtt, kétszeresen, ha az időpontot elmulasztják. Az apát és a konvent a birtok ügyében Tuteus-ék szavatolására bárhol és bármikor be kell mutassák okleveleiket. A 40 év elteltével Tuteus és örökösei a birtokot a Saxard-i egyháznak minden haszonvétellel adják vissza; ha ezt nem tennék, és az apát és a konvent őket a birtok okán perbe vonnák, ellenükben 100 márkában marasztalják el őket. Beseneu határai, ahogy [I.] Károly király ([IV.] László király ezen birtokról kiadott privilégiumát megerősítő) privilégiumában szerepelnek: határjel Batathew-n, ahol a folyó a Dunába ömlik; hegy és ue. folyó között egy út egy nagy gödörig; aruk; völgy; ue. aruk egy útig; nagyobb út, ami a Luder völgybe megy; aruk; körtefa; másik körtefa út mellett; út völgyben; Wlmus; völgy közepe; körtefa; két körtefa; Chypkebukur; almafa; körtefa; út;

520