Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
jelenlétében, és azt a birtokot, amit az apácák v. képviselőjük Pudrugh néven vissza akarnak venni, ezt megtéve iktassa az apácáknak, ha Tamás fiai és Beke v. más nem mond ellent; az esetleges ellentmondókat idézze meg ennek megindokolására az apácák ellenében máj. 1-jére (oct. Georgii) a királyi jelenlét elé (Tamás fiait és Beke-t nem kell megidézni, mivel enélkül is meg kell jelenniük akkor Pál comes előtt), a tilalmazott részt v. birtokot ideiglenes jelekkel (signis pro metis) megjelölve és királyi mértékkel megmérve v. szemmel megtekintve becsülje fel az ország szokása szerint, azon birtokról v. részről, ami tilalmazás nélkül az apácáknak iktatásra kerülne, tudja meg, kik birtokolták eddig, majd a káptalan a királynak máj. 1-jére tegyen jelentést. Annak megtárgyalása onnan 1342. aug. 1-jére (oct. Jacobi, a. d. 1342.) lett halasztva, mikor is az apácák nevében megjelent ügyvédvalló levelükkel ezen Ágoston, Leurenthe fia: Beke nevében Bene fia: János, Tamás fiai nevében pedig Noztuph-i Mihály a Thykon-i kon vent ügyvédvalló levelével, és bemutatták a fehérvári káptalan királynak szóló jelentését, miszerint Lypold [!] királyi ember János mesterrel (az apácák részére) és András fia: János királyi ember Tót (Sclauus) István mesterrel (Tamás fiai és Bene részére), a káptalan kanonokaival, Bulchu fia: Ágostonnal, az apácák képviselőjével, Leurenthe fia: Bekével és Tamás fia: Jánossal (akik a maguk és Tamás fia: Miklós nevében álltak elő a veszprémi káptalan ügyvédvalló levelével), valamint a szomszédokkal Podrugh birtokra mentek, ahol az apácák képviselője egy nagy út melletti határjelről azt állította, hogy az apácáké, de Beke és János szerint az sosem volt határjel; nyugat felé Ágoston 3 határjelet mutatott, de Jánosék azt mondták, ezek az ő generacio-ik között határjelek, s nem az apácáké; dél felé pataknál fűzfa, szilvabokor és gyümölcsfa mint határjel Ágoston szerint, de Jánosék azt állították, ezek sosem voltak határjelek, s azt mondták, majd ők megmutatják a két Pudrugh nevű birtok valós határjeleit: ezek között volt egy út mellett egy határjel és egy wlgo Kuzmegy-nek mondott meggybokor, de Ágoston azt mondta, ezek az apácák birtokának határain belül fekszenek; Beke és János erre azt felelte, hogy az apácák privilegiális okleveleiben foglaltak kapcsán sem a bejáráskor, sem az iktatáskor nem tilalmazzák a királyi és káptalani embereket, de a hozzájuk örökjogon tartozó birtokot nem a bejárástól, hanem az iktatástól tilalmazzák; a királyi és káptalani emberek a birtokot szemmel 2 ekényire becsülték, a felek közötti vitás földrészt pedig 20 holdnyira. És bár ennek alapján Pál comes döntéshozó oklevelében Pudrugh birtok ügyében Tamás fiainak és Bekének (akik azt állították, e birtok örökjogon hozzájuk tartozik) hetedmagukkal, nemesekkel leteendő esküt ítélt az apácák ellen, de ők azután a király előtt elpanaszolták, hogy képviselőjük, Bulchu fia: Ágoston a pert a saját menete szerint azért nem tudta lefolytatni, mivel Tamás fiai és Beke, még mielőtt azt mondták Pál comes előtt, hogy e birtok őket illeti örökjogon, azt állították, okleveleik vannak e birtokról, és azokat Enyegh-i Lorand fia: László, Chayagh-i Pál fia: János és Myske-i Antal 308
