Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
E.: Dl. 76 806. (Zichy cs. zsélyi It. 1. B. 146.) Papír. Hátlapján azonos kéztől tárgy megjelölés, valamint kerek zárópecsét töredékei. K.: Z. II. 207-209. R.: Z. VII/1. 110. (jún. 3-i dátummal) 420. [1346.] jún. 3. Avignon [VI. Kelemen pápa] a gneznói érseknek: Gamotus de Albinio pápai testőrt [I.] Lajos (V) és [III.] Kázmér (P) királyhoz küldi bizonyos nehéz ügyekben, amik Kázmért, János királyt (Bo) és elsőszülöttjét: Károlyt, Morauia őrgrófját érintik. A pápa megfelelően akarva gondoskodni Gamotus szükségeiről, utasítja az érseket, hogy ha Gamotus kéri tőle, adjon neki 150 aranyforintot a saját pénzéből, és azt majd városa és egyházmegyéje főpapjaitól, más egyházi személyeitől és helyeitől szedje be, az ellenkezőket egyházi fenyítékkel csitít- va. D. Avinione, III. Non. Jun., pápasága 5. évében. [1346.] Ugyanígy a prágai érseknek. D. ut supra. K.: Theiner, Mon. Pol. I. 494; Wenzel, Dipl. emi. II. 163-164; Klicman I. 674. szám. R.: Déprez-Mollat, VI. Kelemen B. 997. szám. (mind ASV. Reg. Vat. Vol. 140. föl. 13v. nr. 41^12. alapján.) 421. [1346.] jún. 3. Avignon [VI. Kelemen pápa] Guillermus Rogerii beauforti (Bellumforte) vicecomes-nek: jóváhagyja kérését, miszerint abból a mintegy 30000 aranyforintból, amit [I.] Lajos király (V) a pápának küldött és amit Gergely akkori Csanádi electus és Pál comes, a királyi aula ifja a pápai kamara részére a velencei domonkosok konventjénél helyeztek el, a vicecomes kifizetné az Humbert Vienne-i dauphin felé fennálló adóssága egy részét, ezért ezen pénzösszeget a pápa a dauphin képviselőinek adassa át, a vicecomes pedig majd az összegért elégtételt ad a pápának. D. Avinione, III. Non. Jun., pápasága 5. évében. [1346.] Reg.: ASV. Reg. Vat. Vol. 140. föl. 19v-20r. nr. 46. (Df. 291 848.) R.: Déprez-Mollat, VI. Kelemen A. 2548. szám. 422. [1346.] jún. 3. Avignon [VI. Kelemen pápa] Bertrand de Baucio montescagliosói (Mons Caveosus) comes-nek: bizonyos gyalázatos férfiak az ártatlan András királyt (Si), aki az övéi között biztonságban hitte magát, kegyetlen halállal, áruló módon megölték. A pápa nem akarván, hogy ezen szörnyű, gyűlöletes gaztett (aminek megtorlása 261"
