Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
Tá.: Kont Miklós nádor, 1367. jan. 28. Dl. 96 423. (Uo. 415.) R.: Piti F., SzSzBSz 2000/4. 392. (Tá. alapján, 1347. máj. 15-i dátummal); Vay berkeszi 55. szám. 374. 1346. máj. 9. Johanna királynő elrendeli: amalfi (Amalfia) Sergius Gaytus pap kapjon évente 6 uncia aranyat, hogy mindennap misézzen a nápolyi székesegyház kápolnájában, ahol férje, András király (Si) teste nyugszik, annak leikéért. 1346., die 9. Maii. K.: Wenzel, Dipl. emi. II. 161. (A Nápolyban volt Registri Angioini. A. 351. Reg. Johanne Vol. 1. 154. alapján.) 375.1346. máj. 9. 1346., die IX. Maii. A velencei tanács válaszai Gergely comes követségének pontjaira: Gergely 400 lovast és 200 gyalogost kért, ők adnak 200 lovast és 100 gyalogost, ezekkel a comes a tanács utasítása szerint rendelkezzen Velence érdekében; ha Gergely elvesztené saját területét, segítik ennek visszaszerzésében; ha várait nem tudná megtartani az élelem és az emberek hiánya miatt, pénzért adnak neki élelmet; ha ellenségei megostromolnák várait, Velence a saját érdekének megfelelően fog eljárni; ha Velence megszerzi Chroacia-t, Gergelyt kegyesen megtartják saját jogaiban, miként mindig is szokták a Velencének szolgálókat; kiváltságai megőrzése ügyében nyugtatják, hogy Velence mindig arra törekszik, hogy mindenki megtarthassa saját jogait; ha Velence megszerzi Zárát, átadnak Gergelynek mindent, ami ott az övé, és úgy kezelik majd jog szerint, mint bármely velencei polgárt; Gergely tekintse ellenségének Velence minden ellenségét és barátjának minden barátját (értve ellenségen v. baráton azokat, akiket a dózse oklevelei v. követei annak neveznek); Gergely köteles minden emberével károsítani a záraiakat javaikban és személyükben, v. azokat, akik nekik segítséget adnak; ha szükséges, a várait adja át, hogy oda Velence lovasokat és gyalogosokat helyezzen tetszése szerint, de a várak tulajdona és joghatósága Gergelyé marad; annak érdekében, hogy Gergely Velencébe v. Arbe-ba küldhesse feleségét a javaival együtt, kérésének megfelelően kap 1 gályát. Mindennek megőrzésére Gergely követe felajánlott Velencének a már kifizetett 10000 dukát mellé még ötezret. K.: Wenzel, Dipl. emi. II. 156-158; Ljubic II. 345-347 (A „Secreta consilii rogatorum” velencei államkönyv alapján. A. 42.) 230