Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
254. [1346.] márc-ápr. Av[ignon] [VI. Kelemen pápa] a pécsi püspöknek, a Hotlium-i [!?] monostor apátjának és a pécsi egyházmegyei Posaga-i prépostnak. Megkapta Magyaro.-i (V) László [fia:] Péter, az Úr Sírja[-rend] testvére, a Glogonicha-i (zágrábi egyházmegye) egyház v. prepositura rector-a panaszát, miszerint bár ő a felettese engedélyével a Glagonicha-i egyházban kanonok lett, ezt és az ettől függő Nouali-i egyházat (zágrábi egyházmegye) békésen bírta, de a Glogonicha-i egyház bizonyos birtokait Miklós, egész Sclauonia bánja famulus-ai uruk parancsára jogtalanul elfoglalták, és mikor Péter kérte, hogy ezeket adják vissza, a bán ezen elfoglalókkal, főleg Polcha (diet.) Pál Cris-i comes-szel, annak notarius-ával: Pál litteratus-sal, Lalochicha (diet.) Péterrel, Demeter [fia:] Istvánnal, és más zágrábi egyházmegyei cinkosaikkal Pétert mondott egyházaiból erőszakkal kidobatta, ezen egyházaktól s minden ingó és ingatlan javaitól megfosztotta, és a pálos rendi, zágrábi egyházmegyei hitehagyó (apostata) Cornisuny (diet.) Jánost a Glogoncha-i egyházba bevezette, ráadásul a zágrábi egyházmegyei Miklós világi testvért, aki a Nouali-i egyházban volt, annak kapuit betörve életveszélyesen megsebesítették, őt a bán egy famulus- ával elfogatta és azóta is fogságban tartja. Ezért Péter kérte a pápát, hogy Miklós bán és cinkosai ellenében szolgáltasson neki igazságot. Mivel Péter fél nevezettek hatalmától és velük Zágráb városon és a zágrábi egyházmegyén belül nem mer találkozni, a pápa utasítja a címzetteket, hogy nevezetteket idézzék meg, Pétert helyezzék vissza egyházába, az ellentmondókat egyházi fenyítékkel csitítva .........Av.....Apr., pápasága 4. évében. [1346.] Reg.: A SV. Reg. Aven. Vol. 87A. föl. 385v. (Df. 292 732.) 255.1346. ápr. 1. Visegrád [I.] Lajos király (H) előtt Ewgubium-i Andreas Mantie mester, a király phisicus-a hü érdemeit előadva, amiket először apjának, [I.] Károly királynak (H), majd annak halála után. mikor az ország kormányzását Lajos vette át, neki teljesített, a Bors megyei Selyz birtokot (azt állítva, hogy örökös nélkül elhunyt emberé volt és ezért jog szerint a királyi adományozási jogkörhöz háramlód) kérte adományul. Lajos, aki méltóságánál fogva mindenki hűségét és érdemeit a királyi bőkezűség adományával kell viszonozza, hogy minden alattvalója még inkább törekedjen a hűség gyakorlására, megfontolva szolgálatait, Selyz birtokot minden joggal és tartozékkal régi határai alatt Andreas-nak és örököseinek adományozza, azon jogon, hogy a birtok királyi adományozási jogköréhez tartozik, más jogának sérelme nélkül. Ha jelen oklevelet visszaviszik neki, privilegiális formában adja majd ki. D. in Wyssegrad, sab. an. Judica, a. d. 1346. 162
