Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

bemutatta és nyilvánosan felolvasta a bárók és Pál comes előtt (ipsum privilegium ... per ipsum Petrum .... fuisset presentatum. palamque et manifeste perlectum et nobis expressum extitisset), a közöttük ülő Csanád esztergomi érsek, örökös esztergomi comes azt mondta, hogy Heten földek, amikről Béla király ezen privilégiuma szól, az ő esztergomi érsekséghez tartoznak oklevelekkel, amiket a Pál comes által kitűzendő időpontban bemutat, és ő ezen földek bárkinek is történő átörökítésének ellentmond. Ezért Pál comes (ezen privilégiumot magánál tartva, ahogy a felek akarták) meghagyta, hogy a felek szept. 22-én (quind. Nat. virg. glor.) Heten földekről szóló egyéb okleveleiket mutassák be. Akkor ezt bizonyos okokból más oklevele szerint okt. 7-re (f. VI. p. oct. Mychaelis) halasztotta el, mikor is megjelent előtte Apor fia: Péter, újra bemutatta a Pál comes által neki visszaadott privilégiumot, Csanád érsek pedig [IV.] László király (H) 1272. évi privilégiumát, valamint János mester és az esztergomi Szt. István király-konvent 1223. évi privilegiális oklevelét, amivel Heten-en 2 ekényi föld a Szt. Adalbert- egyházhoz került. László király oklevele szerint (/. Reg. Arp. 2325. szám) színe előtt megjelent Lülöp esztergomi érsek, örökös esztergomi comes és Sixtus mester esztergomi olvasókanonok, és utóbbi kérte a királyt, hogy a Kamarun megyei Heten nevű birtoka kapcsán - ami az esztergomi egyház birtoka mellett fekszik, és amit neki [IV.] Béla király (H) adott szolgálataiért azzal a szabadsággal (libertas), hogy azt szabadon (el)adhatja és végrendelkezhet vele, akinek akarja - királyi kegyből engedje meg neki ugyanezt a kiváltságot, és arról, amit ő a király előtt e birtokról elrendel, László bocsásson ki neki privilégiumot; ezután Sixtus, megkapva a király beleegyezését, Heten nevű szerzett birtokát minden tartozékkal (szántóföldekkel, halászóhelyekkel, kaszálókkal, miként ezek Béla király privilégiumában részletesen szerepelnek) és a joga teljességével Szt. Adalbertnek és esztergomi egyházának adta és mintegy végrendeletileg hagyta az érsek és annak utódai személyén át, úgy, hogy Sixtus halála után az akkori érsek a Szt. Anna- kolostor építésére egyszeri 20 márkát adjon adományként (etema elemosina); ezen túl megígérte, hogy [IV.] Béla és [V.] István király Heten faluról kiadott privilégiumait átadja az érseknek, s ha ezt nem tenné, érvénytelenek legyenek, ha bármely bíró előtt bemutatnák őket az esztergomi egyház ellenében; Sixtus ezen birtokot attól fogva élete végéig nem mint tulajdonos (proprietarius), hanem mint a hasznok és termések beszedője birtokolja az érsektől, és ezentúl a birtokról nem rendelkezhet; László király Sixtus kérésére és Béla király privilégiumát megtekintve a Sixtus-nak a Szent Korona érdekében tett szolgálataiért kapott adományhoz, valamint Sixtusnak az esztergomi egyház részére tett lélekadományához királyi kegyből (liberalitatis gracia) beleegyezését adta. László király mondott oklevelét megtekintve Pál comes háromszor (ahogy bírói hivatala megköveteli) megkérdezte Pétert, hogy Sixtus végrendeleti adományával szembe akar-e szegülni, mire ő nemmel felelt, mondván, hogy a Sixtus által László király beleegyezésével adományozott, mondott condicionalius földeket az esztergomi egyháznak és érsekségnek átengedi örökre, semmiféle jogot v. tulajdont magának és leszár454